2024. április 27., szombat
Dušan Bajatović: Hiánytól nem kell tartani

Egyelőre nem drágul a földgáz

Egyes szerbiai lapok már az év elején tudni vélték, hogy csaknem 15 százalékkal drágulni fog a földgáz. Arról cikkeztek, hogy a háztartások számára forgalmi adóval együtt 46,48 dinárba kerül majd köbmétere. A hatályos jogszabályok szerint azonban Szerbiában az Energetikai Ügynökségnek jóvá kell hagynia a drágulást. Az RTS információi szerint azonban sem a Srbijagas, sem más forgalmazó nem nyújtott be egyelőre ármódosítási igényt. Az energiaügyi minisztérium illetékesei pedig emlékeztettek arra, hogy a gáz ára egyelőre meghatározott formula alapján alakul, amely a gáz világpiaci árának változásaitól, a kőolaj világpiaci árától és a dollár árfolyamától függ. Végül a Srbijagas vezérigazgatója, Dušan Bajatović is azt nyilatkozta, hogy Szerbiában egyelőre a fogyasztók egyik kategóriája számára sem drágul meg a gáz, és azt is elmondta, hogy az esetleges áremelés legkorábban csupán júniusban következhet be. Ez pedig azt jelenti, hogy ebben a fűtési idényben nem fog változni a gáz ára. Az alacsony világpiaci ár miatt egyébként a gáz ára tavaly márciusban 11,8 százalékkal csökkent Szerbiában, majd októberben és decemberben is emelkedett. Szerbiában mellesleg még mindig viszonylag kevés, mintegy 250 000 háztartásban van vezetékes gáz. Bajatović ugyanakkor azt is elismerte, hogy az említett képlet szerint 14,02 százalékkal emelni kellene a gáz árát, de megismételte, hogy nyárig nem esedékes az árkorrekció, melyről idejében – legalább egy hónappal életbelépése előtt – tájékoztatni fogják a fogyasztókat.

 A GÁZ ÁRA CSAK AKKOR VÁLTOZHAT, HA...

A Srbijagas a nagy ipari fogyasztókkal általában olyan szerződést kötött, hogy a gáz ára csak akkor módosul, amikor a kőolaj hordónkénti ára meghaladja az 55 dollárt. Egyébként a kőlaj több típusával kereskednek a világpiacon, és ezek közül a Brentnek az előállítási költsége a legmagasabb, így legtöbbször ennek alapján határozzák meg a világpiaci árat is. A nyers kőolaj árát egyébként a globális kereslet és kínálat határozza meg. A kereskedés során használt mértékegység a hordó, amely egyenlő 158,98 literrel, ami kb. 0,136 tonna nyersolajnak felel meg.

 GÁZ CSAK A RENDSZERES FIZETŐKNEK

Januárban jelentősen megnőtt a földgázfogyasztás a hideg időjárás miatt, Dušan Bajatović vezérigazgató szerint azonban hiánytól nem kell tartani, hiszen az országban mintegy 300 millió köbméter a jelenlegi tartalék. Az év eleje óta azonban érvényben van a kormány energiaszolgáltatási rendelete, és ennek értelmében a Srbijagas és a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) csak azokat a fogyasztókat látja el, melyek rendszeresen fizetnek, illetve garanciát nyújtanak az esetleges késleltetett fizetés esetén. Ezt főként azokat érinti, akik évek óta halmozzák az adósságot. Az év vége előtt 120 milliárd dinárt tett ki az össztartozás.

 ADÓSSÁGMEGFIZETTETÉS TULAJDONJOG-ÁTVÉTELLEL

Korábban a felhalmozódott adósságot a Srbijagas bizonyos állami cégek esetében csak a tulajdonjogok átvételével tudta megfizettetni. Így szerzett kilenc szerbiai cégben 100 százalékos tulajdonrészt, illetve további ötben résztulajdont. Emiatt a Srbijagast sok bírálat érte, miközben nyilvánvaló, hogy a tulajdonjogok átvétele szinte minden esetben politikai döntés volt, így próbálták meg a csődtől megmenteni a szóban forgó állami vállalatokat. Ha nem így történt volna, sokan valószínűleg azért fogalmaztak volna meg bírálatokat, hogy az állam miért nem tesz valamit a munkahelyek megmentése érdekében. A napokban éppen egy szebb napokat is megélt nagyvállalat, a nagykikindai IGM Toza Marković cserép- és csempegyár részvényeinek a 65,9 százalékát vette át a Srbijagas a már meglévő adósság ellenében. A Srbijagas iránti tartozásuk 20 millió euró. Az adósságot részvényekké alakították át, így a Srbijagas lett a Toza Marković többségi tulajdonosa. Az ügyletet még január elején bejelentették, de a többségi tulajdonrész átvételét most hagyta jóvá az illetékes Versenyügyi Bizottság is, miután megállapították, hogy ezzel a Srbijagas a hazai piacon nem jut illetéktelen versenyelőnyhöz, nem korlátozza az egészséges piaci konkurenciát.