A szerb állam az idén is fizetni fogja azokat az adósságokat, amelyeket az állami nagyvállalatok halmoztak fel 2011 és 2015 között, és ez a gyakorlat 2018-ban is tartani fog – jelentette ki tegnap Pavle Petrović, a Pénzügyi Tanács elnöke. Ennél az a nagyobb gond – tette hozzá –, hogy az idő múlásával a régiek mellé újabb adósságok is párosulnak.
(Fotó: Beta)
A bori rézbánya esetét említette, amelyről köztudomású, hogy már jó ideje nem fizet a villanyáram- és a földgázhasználatért, adóssága a Szerbiai Villanygazdaság és a Srbijagas költségvetését terheli, ezek pedig idővel országos költségvetési terhekké válnak. Szerinte az idei évi köztársasági költségvetési hiánynak több mint a felét éppen ezek az adósságok képezik, amelyek tulajdonképpen a közvállalatok rossz üzleti politikájából erednek.
Petrović emlékeztetett rá, hogy a szerb kormány két évvel ezelőtt a Nemzetközi Valutaalap nyomására ígéretet tett, hogy a közalkalmazottak létszámát 75 000 személlyel csökkenti. Igaz – teszi hozzá –, a létszámleépítés már akkor irreálisnak tűnt, de a kormány elfogadta, hogy elkerülje a bérek és nyugdíjak csökkentését. Az ígéretből semmi sem lett, és a mai állás szerint úgy tűnik, a létszámleépítés a tervezettnél jóval mérsékeltebb lesz, mintegy 25 000 alkalmazottra vonatkozik majd, ami Petrović szerint már elfogadható szám. Azt is hozzátette, már korábban kifejtette véleményét, hogy a munkaerő-feleslegnek tartott foglalkoztatottak egy jelentős része nyugdíjaztatás útján válik meg a munkahelyétől, de ez nem módja a racionalizációnak. Ezzel abba a csapdába kerül az ország, hogy a nyugdíjaztatással a megüresedett munkahelyekre újakat kell felvenni, és a végén minden marad a régiben, s a költségek nem csökkennek.
Az efféle észszerűsítésekre már volt példa az ország történetében. Petrović emlékeztetett, hogy 2002 és 2006 között a foglalkoztatottak számát 10 százalékkal faragták le, aminek az lett a vége, hogy már 2008-ban sokkal többen dolgoztak a közszférában, mint 2002-ben.
