Noé bárkája Palicson

A Palicsi Állatkertben megtalálható fajok száma 120 és 150 között van, az állományban nagyjából ezer egyed található. Az állatkert menhelyén emellett még ötven állat tartózkodik. Az állatkert biológusával, Óvári Krisztiánnal az állatkert lakóiról, az állatok téli mindennapjairól beszélgettünk, közben számos érdekes információt is megtudtunk.

– Az állatkertben minden állat az igényeihez megfelelő bánásmódban részesül. Többnyire egzotikus állatokról van szó, és az állatkertben rekonstruálni próbáljuk az állatok eredeti élőhelyét, így igyekszünk otthonos környezetet biztosítani számukra. Télen a hőmérséklet-eltérés okoz gondot, mert vannak fajok, amelyek nincsenek hozzászokva a fagypont alatti hőmérsékletekhez. Konkrétan a tapír a trópusokról származik, ott 5 fok alá szinte sohasem esik a hőmérséklet, ha Palicson 10 foknál hidegebb van, Istvánt és Robit, a két tapírfiút be kell csukni és nem lehet őket napi gyakorisággal kiengedni a levegőre, mert megfáznak. Ami a táplálkozásukat illeti, az minőségben nem változik, de mennyiségben annál inkább, ugyanis az állatok télen 30 százalékkal többet esznek – mondta el Óvári Krisztián. Azt is elárulta, hogy az állatkert lakói heti szinten 400 kg marhahúst, 200 naposcsibét, 400 kg almát és sárgarépát, 200 kg céklarépát, 40 kilogramm narancsot és ugyanannyi banánt fogyasztanak el.

– Az új szabványokkal összhangban minden állatnak megvan a saját belső területe; amikor valamit építünk, előre megtervezzük, hogy milyen állatcsoportnak lesz alkalmas, éppen ezért nem szoktuk fajra szabni a kifutót. Ha mondjuk medvéről van szó, barnamedve, jegesmedve, örvösmedve, bármelyiknek alkalmas a hely. Fontos, hogy fűthető legyen az épület és legyen szennyvízelvezetés a barlangokban a takarítás miatt. A majmok az érzékenyebb fajok közé sorolhatók, őket óvni kell a széltől. Tomi, a csimpánz már nagyobb testű majom, neki nem okoz gondot a szél, szerencsére a ketrecét a fák megvédik a széltől. Neki van választási lehetősége, ha szeretne kimenni, megteheti, de ha nem, az sem gond. A zsiráfoknak sem kedvez a szél, a zsiráf alapjában véve az afrikai magas hőmérsékletekhez alkalmazkodott, kifejezett a hűtési mechanizmusa, mert nagyon nagy a testfelülete, ezért a szél erős hűtési hatást fejt ki rá. A zsiráfnál nagyon kell vigyázni, hogy el ne csússzon, ez gondot okoz, ha olvad a hó, jeges vagy sáros a kifutója. A zsiráfháznál emiatt ereszt építettünk, ez majdnem száz négyzetméteres terület, ahová kiereszthetjük őket. Ott fedett területen kint vannak, legelésznek, ha kedvük tartja, bemennek az istállóba. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az állatkertünkben lévő állatok otthon érezzék magukat. Összesen tízen foglalkozunk az állatokkal. Az állatkert mintegy tízhektárnyi területen van, ez tíz hektárnyi parkot jelent, aminek a karbantartására mindössze három kertészünk van – magyarázta Óvári Krisztián.

Az állatok száma változó az állatkert befogadóközpontjában lévő állatok miatt. A közelmúltban az állatorvosi felügyelőség a határon egzotikus fajokhoz tartozó madarakat kobozott el, aminek eredményeként 250 papagáj, kacsa, tyúk jutott az állatkertbe. Az Állategészségügyi Intézet biztonsági intézkedéseket foganatosított, beoltotta ezeket a madarakat, majd az egy hónapos karantént követően elhagyhatták az állatkertet. Az állatkertben megtalálható fajok száma 120 és 150 között van, az állományban nagyjából ezer egyed található. A menhelyen emellett még ötven állat tartózkodik. A menhely az állatkert mentőközpontjának része, az itt lévő az állatok nem az állatkert tulajdonát képezik. Például valaki talál egy állatot, nem tud vele mit kezdeni, és beviszi az állatkertbe.

Mint minden állatkertnek, a palicsinak is megvannak a karizmatikus állatai.

– Mindenképpen a nagyragadozók: az oroszlán, a tigrisfélék, mint a szibériai-, amur- vagy bengáli tigris, vagy a pöttyös állatok, a jaguár, a párduc jutnak először eszünkbe. A karizmatikus állatokhoz tartozik még a zsiráf – mi sem bizonyítja jobban közkedveltségét, mint hogy a zsiráf a Palicsi Állatkert szimbóluma –, továbbá nagyon szeretik a látogatók a majmot, a medvét, de nem ártana, ha a palicsi állatkertben esetleg pingvin, víziló is lenne, nyilván sok látogatót bevonzana – magyarázta Óvári Krisztián.

Beszélgetésünk során a biológus a Palicsi Állatkert célkitűzéseiről is szót ejtett.

– Az emberek tudatában az állatkertek szórakoztatásra szolgálnak, állatkertünk víziójához a Noé bárkája szerep áll a legközelebb, pontosabban a veszélyeztetett fajok megmentése fontos célkitűzéseink egyike. Emellett szeretnénk tagjai lenni az Európai Állatkertek Szövetségének. Nagyon jó, ha van egy hálózat, és egy adott faj megmaradásáról nem egy állatkertnek kell gondoskodnia. Ezen törekvésünkben a Szegedi Vadaspark van a segítségünkre – mondta Óvári Krisztián.