Horvátország döntése, hogy nem támogatja a 26. tárgyalási fejezet megnyitását a Szerbia és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalások keretében, nemcsak a belpolitikai, hanem a külpolitikai színtéren is az érdeklődés középpontjában áll. Az ügyben nyilatkozó politikusok legtöbbje egyetért azzal, hogy Horvátország magatartása sem a jószomszédi viszonyok, sem az EU-nak tett korábbi ígérete szempontjából nem elfogadható. Horvátország ugyanis néhány évvel ezelőtt, a csatlakozás befejezése előtt szentül megígérte, hogy egyetlen csatlakozni kívánó országot sem fog zsarolni, megpróbálva így megoldani a szóban forgó ország és a közte fennálló kérdéseket.
A BÉKE BIZTOSÍTÉKA
Stjepan Mesić volt horvát államfő egyetért azokkal, akik arra az álláspontra helyezkednek, hogy a bilaterális kérdés kezelése maradjon bilaterális szinten, és ne szivárogjon be zsarolás formájában az európai uniós csatlakozási tárgyalásokba. A horvát politikus sem a horvátországi, sem a szerbiai politikusok utóbbi napokban elhangzott nyilatkozatait, illetve megtett lépéseit nem kívánta kommentálni, azt azonban megjegyezte, hogy rendhagyó helyzetről van szó, amelyet mielőbb meg kellene oldani. Az EU az évezred projektuma, amelyet a mostani generációnak kell megvalósítania, ezért nem szabad megengedni, hogy bármi akadályozza a folyamatot – emelte ki a politikus.
– Az EU az egyetlen biztosítéka a békének, annak, hogy Európa nem fog háborúzni. A bilaterális kérdéseket bilaterálisan kell megoldani. Azt vallom, hogy a legtöbb bilaterális kérdés megoldásába senkit nem kell közvetítőként bevonni. A csatlakozás folyamatában Horvátországnak Szlovéniával voltak nehézségei, ám ezeket sikeresen megoldotta, párhuzamosan a csatlakozási tárgyalásokkal. Régiónk jövője az EU-ban van. Most már csak az a kérdés, hogy sikerül-e felgyorsítani a folyamatot és „legyőzni” az eurószkepticizmust – magyarázta Mesić.
GYÓGYÍR A BŐVÍTÉS
Montenegró volt miniszterelnöke, Milo Đukanović teljes mértékben egyetért Mesićtyel azzal kapcsolatban, hogy a régió már uniós tagállamainak nem szabad akadályozniuk a csatlakozás előtt álló szomszédaikat. Montenegró soha nem lépne fel hasonlóan, mert azt vallja, hogy a régiónak érdeke, hogy minden országa csatlakozzon, illetve minél előbb csatlakozzon az EU-hoz – szögezte le a politikus, és hozzátette, bízik benne, hogy a most előállt helyzetet mielőbb sikerül megoldani.
Đukanović hiszi, hogy a régió országai összes problémájának gyökere a több évtizedes gazdasági elmaradottságban keresendő. Ezért ha szeretnének előrelépni, először is fel kell ismerniük a problémákat – magyarázta a politikus, aki szerint az EU sem tekint megfelelően a Balkán államainak gondjaira.
Bizonyos előrelépések voltak – mondta Đukanović –, ezért szerinte most az a fontos, hogy a régió minden állama folytassa az európai utat, és az európai jövőben keresse a megoldást. Persze az is lényeges, hogy az EU kitartson a bővítéspolitika mellett és ne engedje meg azt, hogy a számos terhelő probléma miatt a bővítés, valamint a Nyugat-Balkán kérdése háttérbe szoruljon – nyomatékosította Đukanović.
NE TANÁR LEGYEN AZ EU!
Hannes Swoboda, a Demokrácia és Megbékélés Kelet-Európai Központ igazgatóbizottságának elnöke Horvátország korábbi, a csatlakozás előtt tett ígéretére emlékeztetett, hogy nem akadályozza a tagjelölt államok csatlakozási folyamatát. Swoboda a párbeszédben véli felfedezni a megoldás kulcsát.
Az osztrák politikus, aki korábban az Európai Parlament horvátországi jelentéstevője volt, annak idején személyesen megtapasztalta a csatlakozás előtt álló Horvátország és a már tagállam Szlovénia közötti vitát. A két ország képtelen volt párbeszédet folytatni egymással, a vitatott kérdést persze csak azután sikerült megoldaniuk, hogy végre tárgyalóasztalhoz ültek – idézte fel Swoboda.
– Remélem, hogy a Szerbia és a Horvátország közötti nyitott kérdéseket is sikerül majd párbeszéddel megoldani. A feleknek tárgyalóasztalnál kell felsorakoztatniuk érveiket és ellenérveiket. Úgy érzem, hogy a régióban már senkiben nem él az illúzió, hogy gyorsan lehet csatlakozni az EU-hoz. Ezzel kapcsolatban korábban úgy véltem, hogy a régió országainak szimbolikusan az I. világháború kezdetének százéves évfordulója alkalmából kellene az EU-hoz csatlakozniuk. Később már azt mondtam, hogy a háború befejezésének százéves évfordulója alkalmából kellene minden országnak csatlakoznia. Ma már tudom, hogy ettől a céltól sajnos nagyon messze vagyunk. Arról is meg vagyok győződve, hogy ha a régió országai nyitottabbak volnának az egymással folytatott párbeszédre, akkor az EU is gyorsabbá tenné csatlakozási folyamatukat. Az EU-nak az eddigieknél sokkal kifejezettebb partneri viszonyt kellene kiépítenie a régió tagjelölt államaival, hogy ne úgy viszonyuljon hozzájuk, mint a tanár a diákhoz – magyarázta Swoboda.
