Magyar idő szerint vasárnap reggel 6 órakor, helyi idő szerint 7 órakor nyitották meg kapuikat a szavazóhelyiségek Romániában, ahol képviselőket és szenátorokat választottak a kétkamarás bukaresti parlamentbe a következő négy évre. A képviselőház esetében 312, a szenátus esetében viszont 136 mandátum sorsáról döntöttek. A bukaresti képviselőházba rajtuk kívül 18 nemzeti kisebbségi szervezet könnyített eljárással juttathatott be egy-egy parlamenti képviselőt. A választások egyik legnagyobb kérdése a magyarság szempontjából az volt, vajon a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek sikerül-e átlépnie az ötszázalékos választási küszöböt.
Fotó: MTI – Veres Nándor
Románia az idén visszatért a 2008 előtt alkalmazott megyei pártlistás választási rendszerhez. Az ország 41 megyéje mellett a főváros volt a 42. választókerület.
A külföldön élő román állampolgárok pedig egy számukra kialakított 43. választókerület jelöltjeire voksolhattak. A polgárok szavazataikat tíz politikai alakulat megyénként különböző jelöltlistára adhatták le, amelyekről a szavazólapon feltüntetett sorrendben jutottak mandátumhoz a képviselő, illetve szenátorjelöltek a pártjukra helyben leadott szavazatok arányában. A mandátumelosztásban azok a pártok vesznek részt, amelyek országosan megszerezték a voksok legalább öt százalékát, vagy legalább négy megyében 20 százalék fölötti támogatottságot értek el.
A névjegyzékben szereplő csaknem 19 millió választópolgár számára belföldön 18.600, külföldön pedig 417 szavazóhelyiséget alakítottak ki. Mindenki csak abban a választókerületben adhatta le a voksát, amelyhez állandó lakóhelye vagy igazolható ideiglenes lakcíme alapján tartozik. Ennek megfelelően a külképviseleteken is csak azok voksolhattak, akik igazolni tudták, hogy nem turisták, hanem külföldön élnek.
A délelőtti órákban érkezett hírek szerint valamennyi erdélyi megyében az országos átlagnál alacsonyabb arányban járultak az urnákhoz a választópolgárok. Az erdélyi megyék közül a részvételt tekintve délelőtt Hargita megye vezetett, itt ugyanis a legnagyobb a magyarság aránya. Helyi idő szerint 10 óráig a választási névjegyzékben szereplő 18,9 millió választópolgár 5,22 százaléka adta le a voksát. Ez meghaladja a négy évvel korábbi parlamenti választások első három órájában feljegyzett 4,5 százalékos részvételt. Hargita megyében 4,9, Kovászna megyében 4,1 százalékos volt a részvétel. A legutóbbi parlamenti választásokon az első három órában Hargita megyében az arra jogosultaknak csak 3,5, Kovászna megyében pedig 3,1 százaléka adta le a voksát. Maros megyében most 4,6 százalékos részvételt regisztráltak a négy évvel ezelőtti 3,8 százalékhoz képest.
Három órával az urnazárás előtt alacsony részvételi arányról szóltak a hírek, eddig az időpontig ugyanis a választóknak csupán a 34,34 százaléka adta le szavazatát, ami több mint két százalékkal elmaradt a négy évvel korábbi időarányos adattól. A részvétel megyei bontású statisztikájában négy dél-romániai megye vezetett, az ötödik helyen pedig a székelyföldi Hargita megye szerepelt 38 százalékos részvételi aránnyal. A Hargita megyei adat másfél százalékkal meghaladta a négy évvel korábbi részarányos adatot. Átlag feletti volt ugyanakkor a jelentős magyar lakossággal rendelkező Szilágy (37,48 százalék) és Bihar (37,34) megye részvételi adata. A székelyföldi Maros (32,62) és Kovászna (32,35) megyében a részvétel elmaradt az átlagostól, a partiumi Szatmár megye (30,25) pedig a sereghajtók között szerepelt.
A korábbi évek adataitól eltérő módon a bukarestiek – akik az ország választóinak csaknem a tizedrészét teszik ki – az átlagosnál nagyobb arányban vettek részt a választásokon. Felborulni látszott az a trend is, miszerint a falusi lakosság dönti el a romániai választások kimenetelét. Most először ugyanis lényegesen nagyobb arányban szavaztak a városiak. A jelenség a szakemberek szerint azzal állhat összefüggésben, hogy a falvak lakói nagyobb arányban vándoroltak el az országból, mint a városiak lakói. Míg a két korábbi romániai államfőválasztáson a külföldön leadott szavazatok jelentős mértékben befolyásolták az eredményt, ezúttal a külföldön élő román állampolgárok közül csak kevesen kívántak beleszólni abba, hogy milyen összetétele legyen a román parlamentnek. A több mint hárommillió román vendégmunkás közül 18 óráig csak mintegy 80 ezren voksoltak. Mindezek az adatok a lapzártánk utáni urnazárásig változtak ugyan, a tendenciák azonban ezekből az adatokból is jól kiolvashatók.
A romániai választások egyik legnagyobb kérdése a magyarság szempontjából az volt, vajon a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek sikerül-e átlépnie az ötszázalékos választási küszöböt. Az, hogy mindez sikerült-e a pártnak, csak az urnazárást és a szavazatok összeszámlálását követően derül ki, és az eredmények kihirdetésekor válik hivatalossá. Tóth Norbert nemzetközi jogász vasárnap az M1 aktuális csatornának nyilatkozva úgy fogalmazott, az RMDSZ nagy valószínűséggel bejut a román parlamentbe, hiszen a felmérések is erre engednek következtetni. A szakértő emlékeztetett arra, hogy ha ez mégsem valósulna meg, az úgynevezett alternatív választási küszöb segítségével is helyet szerezhetnek a párt jelöltjei, hiszen a román szabályok szerint amelyik párt négy megyében a szavazatok 20 százalékát kapja, akkor is bekerül a parlamentbe, ha országosan nem éri el az ötszázalékos küszöböt. Leszögezte, az öt százaléknak lélektani jelentősége van, ugyanis az RMDSZ eddig még soha nem került e küszöb alá a román választások történetében. Mint ismeretes, a párt négy évvel ezelőtt 5,1 százalékos támogatottsággal jutott be a bukaresti parlamentbe.
| Feljelentést tesz a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ismeretlen tettes ellen a rendőrségen a választások napján SMS-ben terjedő magyarellenes üzenetek miatt – mondta az MTI-nek Kovács Péter, a szövetség ügyvezető elnöke. A szövetség vasárnap közleményben számolt be arról, hogy több megyében is olyan SMS-eket küldözgetnek a választópolgároknak, amelyek arra buzdítják a román szavazókat, hogy járuljanak minél nagyobb számban az urnákhoz azért, hogy kiszorítsák a magyarokat a parlamentből. A Tepes gárdája (Vlad Tepes középkori havasalföldi fejedelem) nevében írt üzenetek arra buzdítják a választókat, hogy szavazzanak a szélsőségesen nacionalista Egyesült Románia Pártra (PRU). Kovács Péter elmondta, az RMDSZ jogászai dolgoznak a feljelentés szövegén. Hozzátette: azt kifogásolják, hogy az üzenet küldői megsértették a kampánycsendet, és a nacionalista uszítás eszközét használták. |
