A Szerbiai Képviselőház ma megkezdődő ülésén több igazságügyhöz, azaz igazságügyi tisztségviselő kinevezéshez kapcsolódó beterjesztés mellett többek között a Szerbiai Alkotmánybíróság kilenc bírájának a kinevezésére vonatkozó beterjesztés szerepelt napirenden.
Az alkotmánybírák megválasztása folyamatának összetettsége miatt két határozatjavaslat is ezzel a témával foglalkozik. Az egyik határozat a köztársasági elnök, Tomislav Nikolić, javaslatát, azaz jelöltjeinek névsorát, a másik pedig a köztársasági parlament indítványát tartalmazza. A köztársasai parlament egyik jelöltje prof.dr. Korhecz Tamás egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Tanács volt elnöke, a Magyar Mozgalom társelnöke, akit a civil szervezet vezetősége a napokban szólított fel lemondásra. Korheczet a Vajdasági Magyar Szövetség–Demokratikus Cselekvés Pártja köztársasági parlamenti frakciója javasolta, miután a VMSZ elnöksége és tanácsa egyhangúlag döntött a jelölésről. Korhecz elfogadta a jelölést.
A Szerbiai Alkotmánybíróság tizenöt bírája közül ma kilenc bírónak járt le a kilencéves megbízatása. A szerb alkotmány értelmében a tizenöt bíró közül ötöt a Szerbiai Képviselőház javaslata nyomán a szerb államfő nevez ki, ötöt a köztársasági elnök javaslata nyomán a Szerbiai Képviselőház választ meg, ötöt pedig a Legfelsőbb Semmítőszék általános ülésén választanak meg, a Legfelső Bírói Tanács és az Ügyészek Állami Tanácsának javaslata nyomán. A köztársasági parlament tíz jelöltet köteles javasolni az államfőnek, aki értelemszerűen öt jelöltet nevez ki. A köztársasági elnök szintén tíz jelöltet javasol a Szerbiai Képviselőháznak és a Legfelsőbb Semmítőszék is tíz jelölt közül választ.
Tekintettel arra, hogy kilenc bírói tisztség vár betöltésre az alkotmánybíróságban, a parlamentnek ezúttal tíz személyt kellett javasolnia, közülük nevez ki ötöt az államfő, aki viszont nyolc jelölt nevét juttatta el a köztársasági parlamentbe, amelynek négy személyt kell támogatnia szavazatával. A Legfelsőbb Semmítőszék által megválasztott bírák mandátuma még nem járt le.
Parlamenti felszólalásában Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség–Demokratikus Cselekvés Pártjának frakcióvezetője egyebek mellett arra is rámutatott, hogy ha az illetékesek tiszteletben tartják az ország alkotmányát, illetve annak az alkotmánybírák megválasztásának folyamatára vonatkozó rendelkezéseit, akkor Korhecz Tamást biztosan megválasztják. Az alkotmány ugyanis előírja, hogy mind az államfő, mind pedig a parlament által kinevezett, illetve megválasztott személyek egyikének Szerbia autonóm tartományai területén kell lakhellyel rendelkezniük. Mivel egyik határozatjavaslat sem tartalmazza koszovói jelölt nevét, vajdaságiét azonban a köztársasági parlament javaslata is – Korhecz Tamás – és az államfő javaslata is – Miroslav Nikolić –, így kettőjük megválasztása nem kérdéses, amennyiben tiszteletben tartják az alkotmányt.
