Három évvel ezelőtt indította útjára Bűn Zoltán magyarkanizsai születésű biztosítási menedzser, s azóta számos rászoruló vajdasági családot karolt föl a Segítő Kéz Vajdaság, a jótékony emberek és adományozók csoportja. A sikeresen működő és több száz vajdasági családnak örömöt szerző megmozdulásról Csicsai Ildikó zentai aktivista nyilatkozott lapunknak.
Elmesélte, hogy a csoport elsődlegesen a gyermekeiket egyedül nevelő anyák és apák, mélyszegénységben élő, a napi betevőjüket idénymunkákból előteremtő emberek megsegítését tűzték ki célul.
– Nehéz önkéntes munka ez, de megéri látni az arcokon az örömöt, amikor átadjuk számukra az adományt – mondta beszélgetőtársunk.
Amikor belevágtak a rászorulók megsegítésébe, sokaknak tetszett, hogy a már nem használt, de még viselhető ruhákat nem kell a szemétbe dobniuk, hanem ezeket szétosztják az emberek között – emlékezett vissza Ildikó az első akcióikra. Azután persze kénytelenek voltak szembesülni a nehézségekkel is. Megtörtént, hogy ők fáradtak egy kicsit bele a ruha válogatásába és a szállítási lehetőségek felkutatásába, de utána ismét újult erővel vágtak neki az akcióiknak. Megtörtént, hogy nagyobb adományokat: szekrényeket, ágyakat, mélyhűtőket, villanytűzhelyeket, számítógépeket és televíziókat is sikerült eljuttatniuk a rászorulóknak. Az elmúlt három év alatt a közösségi oldalon mintegy hatezer ember csatlakozott a csoportosuláshoz, s a mai napig rengeteg kéréssel bombázzák az aktív tagokat, ezért nem könnyű utánanézni, hogy biztos jó helyre megy-e az összegyűjtött adomány, mert megtörtént, hogy visszaéltek a jóhiszeműségükkel. Ettől függetlenül az övék a közösségi térben jótékonykodó legsikeresebb csoport. Több község területén is jelen vannak. Az adományokat az aktív tagoknál adhatják le a segíteni szándékozók, de az adományozókat össze is tudják kötni a célszemélyekkel. Szabadkán Karácsonyi Viktória, Magyarkanizsán és környékén Bús Rózsa, az adai községben Rica Zita és Kiss Mária, Csantavéren Perc Márta, Szabó Angéla és a Caritas helyi szervezete, Zentán pedig Csicsai Ildikó fogadja az adományokat és üzenetben a kéréseket. Megesik, hogy távolabbról is felkeresik őket. Amennyiben a szállítást meg tudjuk szervezni, ezekre a helyekre is eljuttatják a segélycsomagokat.
Ildikó elmesélte, hogy az emberek segítőkedve különbözőképpen alakult az elmúlt időszakban. Vannak, akik szerényen élnek, de ha karácsonyra szerveznek gyűjtést, akkor igyekeznek ők is kivenni a részüket az adakozásból. Ugyanakkor vannak olyanok is, akik tudnának segíteni, de a jótékonykodásuk kimerül abban, hogy lájkolják a csoport felhívásait.
– Általánosítani nem szeretnék, de általában azok segítenek, akik akár a gyermekkorukban, akár a későbbiekben megérezték, hogy milyen szegény sorban élni – nyilatkozta beszélgetőtársunk.
Jelenleg egy édesanyának és kislányának gyűjtenek, elsősorban tartós élelmiszerre és tisztálkodási szerekre van szükségük. A nyolcéves kislány naponta utazik Magyarkanizsára az iskolába, és nagyon szegény körülmények között élnek. Kanizsán egyébként a fogyatékkal élő gyermekeket is folyamatosan támogatják. Péterrévén egy magára maradt háromgyermekes édesanyán igyekeznek segíteni. Égető szükségük lenne mosógépre, élelemre és tisztálkodási szerekre. Ruhaadományokban viszont nem szenvednek hiányt.
