Tegnap Szegeden, a Szent Györgyi Albert Agorában magyar–szerb kamarai és üzletember-találkozót tartottak, amelyen számos magyarországi és vajdasági vállalkozó, kisiparos is bemutatkozott egy Mini Expo keretében.
Szegeden bemutatkozott a nagybecskereki Császárkert is (Gergely József felvétele)
A találkozó elsődleges célja a kétoldalú üzleti kapcsolatok fejlesztésének, főbb irányainak a kölcsönös megismerése és támogatási lehetőségei voltak. Az egybegyűltekhez elsőként Kaszás Anikó, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke szólt:
– Nem először találkozunk. A Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara a kezdetek óta fő feladatának tekinti a hídverést a két szomszédos ország vállalkozói között, különös tekintettel a kisvállalkozásokra, továbbá segíteni a szerbiai vállalkozókat a magyarországi piacra való bejutásban, hogy ezáltal megnyíljon előttük az Európai Unió piaca. Ha egy kicsit is tudunk ebben segíteni, már megérte ezt a feladatot felvállalni – mondta az alelnök.
Dr. Juhász Tünde, a Csongrád Megyei Kormányhivatal megbízottja a találkozó kezdetén elmondta:
– A gazdasági együttműködést segítő rendezvény célja a magyar gazdaság kiemelt érdeke, hogy a környező országokban, így Szerbiában is növelje a magyar vállalkozások jelenlétét, nemcsak a kereskedelem, hanem a befektetések terén is. Hogy a Dél-Alföld és a Vajdaság jelentette gazdasági térben még van potenciál, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Magyar Kereskedői Ház Belgrád után Újvidéken és Szabadkán is nyitott gazdasági együttműködést segítő irodát – hangsúlyozta a Csongrád Megyei Kormányhivatal megbízottja.
Dr. Juhász Tünde szerint a magyar–szerb gazdasági kapcsolatok az iroda révén további lendületet kaphatnak, hiszen a kereskedőház segítségével a minisztériumok, kiemelten az agrár- és kereskedelmi tárca, valamint a legnagyobb kereskedelmi láncok képviselői is érdemben hozzá tudnak járulni a kétoldali gazdasági együttműködés továbbfejlesztéséhez.
A magyar–szerb kamarai és üzletember-találkozó résztvevői (Gergely József felvétele)
– Ez azért is örvendetes, mert Szerbia az EU-hoz való csatlakozás előtti időszakban jelentős gazdasági fejlődésen megy át, és ebben helyük van a már sikeres magyar vállalkozásoknak. A Szerbiába irányuló magyar exportban kiemelkedik az élelmiszeripar és az agrárium, de ma már minden lehetőség adva van, hogy a szerbiai megvalósuló infrastrukturális, közlekedési, logisztikai és egészségügyi energetikai és agrártechnológiai fejlesztésekben segítsük a magyar szakemberek szerepvállalását. A mi dolgunk az, hogy a hivatalok, a hatóságok közötti párbeszéddel, pontos gyors szakmai munkával segítsük a gazdasági versenyképességet. Jelenleg több mint négyszáz szerb–magyar vegyesvállalat működik, és számuk a jövőben növekedni fog – mondta a kormánymegbízott.
A vajdasági kormány nevében Ivan Đoković, a tartományi kormány alelnöke elmondta, hogy:
– Még számos kiaknázatlan lehetőség van az iparban és a turizmusban a két szomszédos baráti ország vállalkozói számára. Ehhez igyekszünk beruházásbarát viszonyokat teremteni, átvéve a magyarországi európai uniós tapasztalatokat, a bevezetett innovációs újításokat. Az EU piacán való közös fellépés nagyban megkönnyítheti a szerbiai vállalkozások érvényesülését. Ehhez kiváló a két ország között immár hosszabb ideje uralkodó politikai légkör. Ez a találkozó is hozzájárul az újabb üzleti kapcsolatok létrehozásához – hangsúlyozta Đoković.
A szegedi kamarai és üzletember-találkozón jelen volt Rade Drobac, Szerbia magyarországi és dr. Pintér Attila, Magyarország szerbiai nagykövete is. Mindketten kiemelték, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolatát nem terhelik vitás kérdések, kiváló politikai és gazdasági légkörben dolgozhat a két ország kormánya és gazdasági szubjektumai. Az elmúlt két évhez hasonlóan az idén tovább nőtt a két ország árucsere-forgalma. Szerbiából az idén már 6,5 százalékkal nőtt a Magyarországra irányuló kivitel mértéke. A két kormány képviselői november 20-án és 21-én ismét együttes ülést tartanak, ezúttal Nišben. A kormányzati csúcstalálkozótól mindkét fél a gazdasági, kereskedelmi és turisztikai együttműködés további bővítését várja. Az OTP Bank például megnyitja dél-szerbiai központját, amitől több mint 20.000 új ügyfelet remél.
Az üzleti és kamarai találkozón Aleksandar Perić, a Szerbiai Kereskedelmi és Iparkamara elnöki tanácsadója ismertette a szerbiai gazdasági kamarák egyességesítésére, az uniós elvárásoknak megfelelő átalakításra tett erőfeszítések első látható eredményeit. Az osztrák és több, már EU-tagország gyakorlatát átvéve jelentős előrelépésről számolt be, ami a gazdaságélénkítés és beruházásserkentés terén is pozitívan hat Szerbia gazdaságára.
A találkozó résztvevői megtekintették a magyar és szerbiai vállalkozások termékeiből és szolgáltatásaiból összeállított Mini Expót, amelyen a zentai házipari csokoládétól a szabadkai Csikós Nyomdán át a nagykikindai cserépig számos vállalkozás képviseltette magát.
A rendezvény zárószakaszában Céges jó gyakorlatok címmel két-két magyar és szerb vállalkozás vezetője mondta el a tapasztalatait. A Vajdasági Termeltetési, Beszerzési és Értékesítési Társaság (Va-Te-Be-T) által létrehozott beszerzési, értékesítési és termeltetési társulás működéséről és a nehézségeiről Ments András számolt be. A háztáji gazdaságokból kikerülő termékek forgalmazásában a legfőbb nehézségként az élelmiszer-biztonsági törvény hiányát emelte ki, a jogi dokumentum még csak most van készülőben. Madarász Gyula, a nagybecskereki és környékbeli zöldségtermelőket összefogó, több mint hetven embert foglalkoztató Császárkert működéséről és a lehetséges fejlesztési elképzeléseikről beszélt.
