2024. március 28., csütörtök

Mégis lesz nyugdíj- és béremelés?

Szerbia nem fogja felhasználni a Nemzetközi Valutaalap készenléti hitelét – jelentette ki Dušan Vujović pénzügyminiszter. Parlamenti felszólalásában emlékeztetett rá, hogy a 2015 februárjában aláírt készenlétihitel-megállapodás nem tartalmaz olyan kitételeket, hogy a hitelt fel is kell használni, ezért ha nem használjuk fel, akkor nem is áll fenn semmiféle tartozás vagy kötelezettség. Mint ismeretes, a készenléti (stand-by) hitel 1,2 milliárd euróra vonatkozik, és már az aláírásakor hangsúlyozták a felek, hogy a felhasználására csak akkor kerül majd sor, ha valamilyen nem várt kedvezőtlen körülmény indokolttá teszi. A hitelmegállapodás azonban azzal is jár, hogy az IMF képviselői negyedévenként ellenőrzik a megállapodás feltételeinek a betartását. Az IMF-hitelt annak idején azért tartották kedvezőnek, mert a pénzintézet jelenléte azt az üzenetet közvetíti a befektetők irányába, hogy az ország pénzügyi szempontból a stabilitás felé halad. Voltak időszakok, amikor a Valutaalap által kínált hitelfeltételek számítottak a legkedvezőbbnek, ma viszont a nemzetközi tőkepiacon is „olcsó” hitelekhez lehet jutni.

A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége október 20-ától november 1-jéig vizsgálja a készenlétihitel-megállapodás teljesítését. A Valutaalap szakemberei elemzik az ország pénzügyi teljesítményére vonatkozó adatokat, de a kormány képviselőivel a 2017-es költségvetésről is egyeztetnek, és áttekintik a szerkezeti reformok végrehajtásának a menetrendjét is. Az IMF képviselői legutóbb, a szeptemberi összevont negyedik és ötödik felülvizsgálat után elégedetten távoztak Belgrádból. Számításaik szerint a GDP 2016-ban 2,6, 2007-ben pedig 2,75 százalékkal nőhet. A kormányfő és a pénzügyminiszter is optimistább az IMF-nél, hiszen az idei évre 2,8, jövőre pedig 3,5 százalékos GDP-bővülésre számítanak. A költségvetési hiány pedig nem haladja majd meg a 2 százalékot.

Mint ismeretes, a kormányfő korábban többször is kilátásba helyezte a nyugdíjaknak és a közszféra béreinek a megemelését. Az IMF küldöttsége a látogatás elején olyan álláspontra helyezkedett, hogy a nyugdíjakat még egy évig nem lehet emelni, a közszférában pedig csak az oktatás- és az egészségügyben engedélyeznének minimális béremelést. A pénzügyminiszter szerint azonban a köztársasági költségvetés tervezett 160 milliárd dináros deficitjét sikerül a felére csökkenteni, és a hiány nem lesz több 80 milliárdnál. Dušan Vujović szerint ez jó kiindulópont lesz a jövő évi büdzsé megtervezéséhez, melybe, mint említette, a tervezett nyugdíj- és béremeléseket is bele lehet kalkulálni.

A pénzügyminiszter kijelentése, miszerint nem fogjuk felhasználni az IMF készenléti hitelét, akár utalásnak is tekinthető, hogy mivel „nem tartozunk” semmivel, a tervezett és a kormányfő által lényegében már bejelentett nyugdíj- és béremelést is megvalósíthatjuk, akár az IMF jóváhagyása nélkül. Nem lenne példa nélküli, hogy egy ország nem a Valutaalap ajánlásának megfelelően cselekszik. Korábban már volt példa arra, hogy az IMF segítségével sem sikerült megoldani a gazdasági gondokat, illetve arra is, hogy „kipaterolták” az IMF-et, és az adott országnak ezt követően is sikerült gazdasági sikereket elérni. Kérdés azonban, hogy november elsejéig, illetve azt követően a Valutaalap szakemberei hogyan vélekednek majd a megszorító intézkedéseknek tekinthető rendeletek további fenntartásáról. Elemzők és közgazdászok között is vita témája egyébként, hogy a gazdaság élénkítése csak az export növelésével fokozható-e, vagy pedig a belső kereslet élénkítése is hozzájárulhat a folyamat erősödéséhez. A kormány tagjai egyébként mindemellett maguk is többször kifejtették, hogy a bevételek növelését a gazdaság kifehérítésével, az adóeltitkolások visszaszorításával lehetne fokozni. Az elkövetkező hetekben fog kiderülni, hogy lesz-e mégis nyugdíj- és béremelés – akár az IMF jóváhagyásával, akár anélkül –, illetve hogy az államapparátus racionalizációja és a közszféra megreformálása milyen ütemben halad majd tovább.