Megállapodásra jutottak Belgiumban az Európai Unió és Kanada között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) támogatásáról – jelentette be csütörtök délben Charles Michel belga miniszterelnök.
Sajtótájékoztatóján Charles Michel kijelentette, a CETA nagyon fontos a vállalatok, a gazdaság számára. Didier Reynders külügyminiszter pedig jogosnak nevezte a szerződéssel kapcsolatos korábbi vallon aggodalmakat.
Michel nem sokkal később azt írta a Twitteren, hogy az ország tartományi parlamentjei péntek éjfélig jóváhagyhatják a megállapodást, amely „fontos lépés az EU és Kanada számára”.
Paul Magnette vallon kormányfő is megerősítette, hogy egyezségre jutottak.
– Tető alá hoztuk a megállapodást, és megküldjük az uniós intézményeknek és az európai partnereinknek. Vallónia rendkívül boldog, hogy meghallgatták a követeléseinket – mondta.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, csak az után fog kapcsolatba lépni Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel, ha minden akadály elhárult az aláírás elől.
A szabadkereskedelmi megállapodást eredetileg a csütörtökre tervezett EU–Kanada-csúcsértekezleten írták volna alá, a belgiumi Vallónia tartomány vonakodása miatt azonban a belga szövetségi kormánynak nem volt meg a felhatalmazása az egyezmény aláírására, ezért a találkozót lemondták.
A belga politikusok közötti egyezség részletei egyelőre nem ismertek, de sajtóhírek szerint a dokumentumot már el is küldték az uniós állandó képviseletnek.
A vallon kormányzat korábban az egyezményben szereplő jogorvoslati mechanizmus miatt nem járult hozzá a CETA aláírásához, mert úgy vélte, az lehetőséget ad arra, hogy a nagyvállalatok kikezdjék az uniós és a belga jogszabályi előírásokat, környezetvédelmi, egészségügyi, munkavédelmi, munkajogi normákat.
Az Európai Unió másik huszonhét tagállama már korábban is kész volt aláírni a szabadkereskedelmi megállapodást, ahogyan a belga szövetségi kormány is, utóbbinak azonban az ország államberendezkedése miatt szüksége volt Vallónia beleegyezésére is. Sokan azzal vádolták a vallon vezetést, hogy belpolitikai célokra használja fel a vétójogát.
A CETA a várakozások szerint a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása révén elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az Európai Unióban és Kanadában is. Az ellenzők szerint ugyanakkor az egyezmény általános deregulációt von majd maga után, és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét.
Szakértők attól tartanak, hogy a CETA kudarca ellehetetleníti az Egyesült Államokkal, illetve Japánnal készülő uniós szabadkereskedelmi megállapodást is.
