2021. május 14., péntek

Orosz kémbázis működik Nišben?

Az egyesült államokbeli Associated Press (AP) hírügynökség szerint számos gyanú merül fel a Nišben működő orosz–szerb humanitárius központ kapcsán.

Fotó: Tanjug

Nem lehet biztosra venni, hogy tényleg a természeti katasztrófák okozta állapotok javítása-e a célja ennek a létesítménynek, vagy egészen más okból hozták azt létre, áll a hírben. Lehetségesnek számít az is, hogy a humanitárius központ voltaképpen egy hírszerző központ vagy katonai bázis, amelynek a feladata a Balkánról információkat küldeni Oroszországba. A balkáni orosz kémbázisban címet viselő írásban az AP arról számol be, hogy egyes nyugati nem kormányzati szervezeteknek a meggyőződése, hogy az oroszok valóban egy kis álcázott kémbázist hoztak létre a Balkánon, mely megfigyeli és beszámol az amerikai katonai érdekeket képező eseményekről, azokról beszámol Oroszországnak. Az AP humanitárius központba látogatott újságírójának leírása szerint az irányítószobában ellenőrzésre szolgáló óriásmonitorok találhatók, a mentőfelszerelés a raktárban helyezkedik el, s van egy befejezetlen szürke betonépület is, amelyet kiképzésekre használnak. Megjegyzi, hogy Szerbia továbbra is közel áll Oroszországhoz, annak ellenére, hogy a környező országok mindegyike NATO-tagállam vagy mielőbb azzá szeretne válni.

AZ OROSZ VÁLASZ
Nyugati elemzők szerint a niši „kémbázis” Oroszország válasza a NATO európai terjeszkedésére. Azt is megjegyzik, hogy amennyiben valóban katonai műveletekre használják ezt a központot, akkor az a Kreml első európai létesítményének számít a volt Szovjetunió és a varsói szövetség bukását követően. Arra is emlékeztetnek, hogy az Európai Unió feltételként szabta meg Szerbiának, hogy elhagyja a rendkívüli helyzetekkel foglalkozó orosz programokat és az uniós programokhoz csatlakozzon, amikor tagállammá válik.
Az AP meglátása szerint a humanitárius központnak beállított orosz kémközpont mögött a rendkívüli helyzetekkel foglalkozó orosz minisztérium áll, mely azonban hírszerzési feladatokat is ellát a katasztrófa-elhárítás mellett, s adatokat gyűjt a moszkvai biztonsági ügynökségeknek.
A hírügynökség arra is emlékeztetett, hogy a humanitárius központ megnyitása során Oroszország szerbiai nagykövete megalapozatlan találgatásnak nevezte azokat a kijelentéseket, amelyek egy esetleges katonai bázis létrehozását vélték felfedezni a legújabb orosz–szerb lépésben.

BIZONYÍTÉK NINCS...
Az AP újságírója beismerte, kevés bizonyítékot tudna felmutatni arra, hogy a katasztrófa-elhárítás mellett egyéb célokra is használják a központot, mert az újságíróknak rendezett bemutatón éppen a központ ezen elemeit népszerűsítették, mentőkocsit, dzsipet, gumicsónakokat, tűzvédelmi berendezéseket mutogattak az illetékesek.
A NATO tisztségviselői nem kívánták kommentálni a feltételezéseket, azt közölték, hogy bármi legyen is a niši központ, különösebben nem aggódnak létezése miatt.

POLITIKA ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM
Vjacseszláv Vlasenkó, a humanitárius központ egyik vezetője cáfolta az állításokat, s közölte, az objektum messzemenően nem a koszovói vagy a romániai amerikai bázisok megfigyelése miatt készült. Azt mondta, ha akarnák sem tudnák a központot kémbázissá alakítani, nem ilyen céllal tervezték meg eleve azt. Hozzátette, hogy a politikát el kellene választani a humanitárius jellegű tevékenységektől, s amiatt panaszkodott, hogy a legutóbbi tűzeset során Horvátország elutasította az orosz tűzoltó repülők bevetésének lehetősét, de sátorokat és egyéb segítséget is visszautasított csak azért, mert nem tetszik az államnak Vlagyimir Putyin politikája.