A boszniai szerbek a várakozásoknak megfelelően támogatták, hogy január 9-e napját megtartsák saját "nemzeti ünnepüknek" - jelentette be Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke vasárnap éjjel, miután a voksok közel egyharmadának összesítéséből kiderült: igennel szavazott a népszavazáson résztvevők 99,80 százaléka.
"Most már tudjuk, hogy az állampolgárok megerősítették január 9-ét, és (...) nem akarnak lemondani erről a dátumról" - hangoztatta Dodik a boszniai Szerb Köztársaság Banja Luka-i parlamentjében tartott sajtóértekezletén.
Az első adatokból már korábban látszott, hogy az 1,22 millió szavazásra jogosult 56-60 százaléka ment el szavazni, így számszerűen érvényes lesz a köztársaság napjának kijelöléséről szóló népszavazás Bosznia-Hercegovina főként szerbek lakta országrészében.
Az országrészben annak ellenére tartották meg a vasárnapi referendumot, hogy a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek nevezte a kezdeményezést, és annak elhalasztását követelte. A testület ezt azzal indokolta, hogy az ünnep majdnem egybeesik az ortodox szerb karácsonnyal, így voltaképpen kizárja az ünneplésből a szintén az országrészben élő katolikus horvátokat és a muzulmán bosnyákokat.
Bakir Izetbegovic, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja vasárnap kijelentette, nem maradhat következmények nélkül a népszavazás alkotmánybírósági tiltás ellenére történt megtartása. "Ez égbekiáltó példája a daytoni békeszerződés, az alkotmánybírósági döntések és a büntető törvénykönyv megsértésének" - hangsúlyozta, azt azonban nem tudta megmondani, milyen következményekre gondol.
Izetbegovic egyetértett elemzőknek azzal a véleményével, miszerint Milorad Dodik a népszavazással voltaképpen a boszniai intézményrendszer gyengeségét kívánta bizonyítani, és ezzel előkészíteni egy várhatóan 2018-as népszavazást, amikor a boszniai Szerb Köztársaság függetlenségéről dönthetnek majd az ott lakók.
Az Európai Unió, valamint az Egyesült Államok diplomatái ellenezték a referendumot, Szerbia és Horvátország sem támogatta, Oroszország viszont mellette állt.
A boszniai Szerb Köztársaságban január 9-ét tartják a köztársaság napjának, a boszniai szerbek ugyanis 1992. január 9-én próbáltak meg elszakadni Bosznia-Hercegovinától, ezt a törekvésüket azonban nem koronázta siker. Ugyanakkor ez volt az 1992-1995-ös boszniai háború egyik közvetlen kiváltó oka. A több mint százezer halálos áldozatot követelő háborút lezáró daytoni békeszerződés Bosznia-Hercegovinát két, nagy önállóságot élvező országrészre osztotta: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra.
