„Bár temérdek fájdalmat kiváltó számos konfliktus van, egyik sem okoz annyi halálesetet, pusztítást és nagyszabású bizonytalanságot, mint az egyre súlyosbodó szíriai háború” – mondta Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára újságíróknak néhány nappal ezelőtt. „A befolyással rendelkező nagy országoknak kötelességük felhasználni ezt a befolyást és megragadni a politikai megoldásnak ezt az utolsó lehetőségét” – utalt az ENSZ-közgyűlés ma kezdődő 71. ülésszakára, amelyre mintegy 135 állam- és kormányfőt, valamint több minisztert várnak.
Az Egyesült Államokat és Oroszországot is magában foglaló, Szíriát Támogató Nemzetközi Csoport (ISSG) tagjai a tervek szerint holnap ülnek össze a tanácskozás szünetében – közölték diplomaták, az ENSZ Biztonsági Tanácsa pedig szerdán tart ülést Szíriáról.
Az üléseket megelőzően azonban a hétvégén súrlódások történtek Moszkva és Washington között: az Egyesült Államok és Oroszország kérésére pénteken az utolsó percben lemondták az ENSZ Biztonsági Tanácsa Szíriának szentelt ülését. Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet ezt úgy magyarázta, hogy Washington nem hajlandó a testület elé tárni az orosz–amerikai megállapodás dokumentumait. Az amerikai ENSZ-képviseletnél azzal magyarázták a BT-ülés elhalasztását, hogy az amerikai és az orosz fél nem tudott megegyezni abban, hogyan tálalják a testületnek a genfi megállapodás részleteit anélkül, hogy veszélyeztetnék a benne foglaltak végrehajtását.
Ugyanakkor szombaton este Oroszország kérésére mégis rendkívüli tanácskozást tartott a BT, mivel Damaszkusz és Moszkva állítása szerint az amerikaiak vezette koalíció gépei szombaton a szíriai hadsereg állásait támadták, és megöltek mintegy 90 embert, több mint százat pedig megsebesítettek, emellett megsemmisült húsz haditechnikai eszköz, köztük három harckocsi, három gyalogsági jármű, négy aknavető és egy tüzérségi löveg. Samantha Power, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete ezen az ülésen kifejezte az amerikai kormány „sajnálatát” arra az esetre, ha bebizonyosodik, hogy valóban a szíriai kormányhadsereg állásaira mértek légi csapást. A nagykövet azt állította, hogy Washington csak akkor szerzett tudomást a történtekről, amikor Oroszország tájékoztatta arról, hogy – Power nagykövet megfogalmazásában –: „Lehetséges, hogy a szír kormány katonai állásait támadtuk.” A nagykövet bejelentette: vizsgálatot indítottak az ügyben, és ha beigazolódik, hogy valóban szír állásokra mértek légicsapásokat, akkor az amerikai kormány ki fogja mondani, hogy „ez nem állt szándékában".
Az ülés hangulatára utal, hogy Power és Csurkin nem hallgatta meg egymás beszédét. Először az amerikai diplomata vonult ki az ülésteremből az orosz nagykövet felszólalásakor, hogy tájékoztassa az újságírókat, majd ezek után Csurkin sem volt kíváncsi Power mondandójára. Csurkin példátlannak nevezte az amerikai ENSZ-nagykövet viselkedését a BT rendkívüli ülésén.
Később Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Facebookon Powernek azt javasolta, hogy utazzon el vele Szíriába, és beszéljen az ottani emberekkel, hogy megtanulja a „szégyen” szó jelentését. „Azokkal az emberekkel (beszéljen), akik még mindig ott élnek, annak ellenére, hogy az országukkal immár csaknem hat éve véres kísérlet folyik, Washington aktív részvételével” – hangoztatta Zaharova.
Mind többen vélik úgy, hogy veszélybe került a szíriai tűzszünet.
Mielőtt a világ vezetői holnap megtartanák hagyományos beszédeiket, a 193 tagú közgyűlés ma összeül, hogy politikai nyilatkozatot fogadjon el az illegális bevándorlókról és menekültekről. A dokumentum nem kötelező érvényű, és nem tartalmazza Ban Ki Mun felhívását, aki azt szorgalmazta, hogy évente a menekültek 10 százalékát telepítsék le, emberi jogi szervezetek ugyanis alacsonynak találták ezt a rátát.
Barack Obama – aki holnap nyolcadik és egyben utolsó beszédét tartja a közgyűlésben – még aznap egy adományozó csúcstalálkozó házigazdája lesz, amelynek célja a humanitárius segélyalapok egyharmaddal történő növelése, illetve az évente letelepített menekültek számának a megduplázása. A tanácskozáson csak kötelezettségeket vállaló országok vehetnek részt.
Az egy héten át tartó ülésszak szüneteiben több találkozót is terveznek olyan témakörökben mint a dél-szudáni, a jemeni, az iraki és a líbiai helyzet.
