Ismét a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) ünnepelhetett a parlamenti választás után. A vasárnapi előrehozott voksoláson ugyanis a jobboldali kormányerő végzett az első helyen Horvátországban. Az eredményt méltató beszédében Andrej Plenković pártelnök stabil és európai orientációjú új kormányt ígért. Utalt ugyanakkor arra is, hogy módosul a HDZ politikai irányvonala.
Andrej Plenković HDZ-elnök a sikert ünnepli (Fotó: Beta/AP)
A hatalom megtartása érdekében azonban ismét legalább olyan nehéz tárgyalásokra kell készülnie, mint a tíz hónappal korábban megtartott választás után. Ráadásul problémásnak bizonyult eddigi koalíciós partnerével is alkut kellene kötnie.
Azzal a – harmadik helyezett – MOST-tal (Híd Függetlenek Listájával), amellyel az utóbbi nyolc hónapban nem tudták egyetértésben irányítani az országot. Az előrehozott választást is a rengeteg torzsalkodás miatt kellett kiírni, miután a konfliktusaikba beleroppant a kormány.
Ha ezúttal is megegyeznek, az még mindig kevés lesz a kormányalakításhoz. A HDZ 61 és a MOST 13 mandátuma ugyanis nem elég a többséghez a 151 tagú törvényhozásban (Száborban), ahhoz legalább 76 képviselő támogatására van szükség. Ezért további szövetséges(eke)t kell keresniük.
A lehetőség adva van, hiszen az ötszázalékos parlamenti küszöböt több kis párt is átlépte, amelyek közül a legjobb eredményt a Živi zid (Élőlánc) érte el: óriási meglepetésre nyolc képviselői helyhez jutott.
A parlamentbe a nemzetiségek összesen nyolc, a külföldön élő horvátok pedig további három képviselőt küldhetnek.
A nemzetiségeknek garantált helyekből három a szerbeknek, egy pedig a magyaroknak jutott. A szerb képviselők mindegyike a Milorad Pupovac vezette Önálló Szerb Demokrata Párt (SDSS) jelöltjeként jutott mandátumhoz. Az SDSS már előzőleg jelezte: hajlandó a kormányzati szerepvállalásra, mivel ezáltal könnyebben megoldhatja a horvátországi szerbekre nehezedő problémákat.
Az 54 mandátummal második helyezett, ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) vezette választási szövetség (Népi koalíció) pozíciója meggyengült az előző választási eredményéhez képest. Persze nem kizárt, hogy még így is kaphat kormányalakítási megbízatást. Feltéve, ha a HDZ nem tud megállapodni a MOST-tal. Ebben az esetben azonban az SDP is hasonló nehézségekkel találhatja magát szembe, mint a HDZ.
Először neki is a királycsináló szerepébe került MOST-tal kellene dűlőre jutnia. Božo Petrov doktor, a 2012-ben alapított párt elnöke már jelezte: az érintettek, vagyis a HDZ és az SDP öt napon belül ismertessék vele a koalíciós tárgyalások feltételeit.
A HDZ-vel ellentétben (amely sokkal jobb eredményt ért el, mint a tavalyi választáson) a MOST-nak ezúttal már nem olyan erős az alkupozíciója. A párt jelentősen meggyengült: sokkal kevesebb képviselője jutott be a Száborba, mint legutóbb, amikor 19 mandátumot söpört be. Ezzel akkor hatalmas meglepetést okozott, mivel még a párt vezetése is lényegesen kevesebb voksra számított.
Zoran Milanović SDP-elnök bejelenti lemondását (Fotó: Beta/HINA)
Az sem biztos, hogy Zoran Milanović SDP-vezető, volt miniszterelnök hajlandó lenne komoly egyezkedésre a MOST-al, amely az előző kormányalakítási tárgyalásukon egyszer már jól becsapta. Sőt azt mondta, hogy pártja sem a MOST-nak, sem a HDZ-nek nem lesz partnere a kormányalakításban.
Milanovićnak azonban már semmilyen lapokat nem osztanak ebben a játszmában. A vereség hatására tegnap ugyanis bejelentette: nem tartja meg elnöki tisztségét az SDP-ben, amely így 150 napon belül kénytelen lesz új vezetőt találni. A politikus ugyanakkor azt is elismerte, hogy ő a fő felelős pártja rossz választási szerepléséért.
Előzőleg még azt nyilatkozta, hogy mindenkinek „vissza kellene fognia ambícióit és büszkeségét, s Horvátország szolgálatába kellene állnia”. Üzenetét többen úgy értelmezték, hogy ezzel a nagykoalíció megalakítására, vagyis a két fő rivális párt, a HDZ és az SDP összefogására, együttes kormányzati szerepvállalására buzdít.
Plenković HDZ-elnök tegnap azonban igyekezett lehűteni a kedélyeket. Közölte: a nagykoalíció „egyelőre nem nyerő ötlet”.
Mások teljesen elképzelhetetlennek tartják ezt a változatot. Azzal érvelnek, hogy a két nagy párt között áthidalhatatlan ellentétek húzódnak, és olyan engedményeket kellene tenniük egymásnak, amelyeket valószínűleg nem vállalnának.
Ha a koalíciós tárgyalások eredménytelenül végződnének, következik az új választás, aminek a lakosság aligha örülne. Már a vasárnapi voksoláson is rendkívül alacsony (52,6 százalékos) volt a részvétel. Megfigyelők ebből arra következtetnek, hogy tömeges távolmaradásukkal a választók a romlottnak, korruptnak és középszerű amatőrök siserehadának tartott politikai elit iránti elégedetlenségüket fejezték ki.
