Az idei Szép szó táborban is rangos szakemberek foglalkoznak a gyerekekkel, akik korosztályok szerint vannak felosztva, így az oktatók a generációknak megfelelő módszerrel tudnak dolgozni.
A legfiatalabbakkal, a 9-10 évesekkel Hajvert Lódi Andrea drámapedagógus és Bori Fekete Ágnes drámatanár közösen foglalkoznak.
– Nem is annyira verset mondani, hanem főként figyelni tanítjuk a gyerekeket. Picit próbáljuk nyitni őket, hogy figyeljenek a világra, a környezetre, magukra és egymásra. A figyelni tanulás azt jelenti, hogy mindenféle gyakorlatokat csináltunk, pl. a természetben, és koncentrációs gyakorlatokat is végzünk. Ennél a generációnál nagyon komoly gondot okoz kivárni, hogy a másik befejezze a mondatát – mondta el Hajvert Lódi. Bori Fekete arról számolt be, hogy a verseket játékon keresztül oktatták.
– Az a dinamika működik a kiscsoportnál, hogy én és azonnal. Ezt próbáltuk egy kicsit lelassítani. Nagyon szépen alakult, most már együtt tudnak működni. Sokat játszottunk velük, és a gálán bemutatásra kerülő produkcióba igen szépen befordíthatók voltak ezek a játékok. Versek, játékok összekapcsolásának ez lett a végeredménye – fogalmazott.
Lőrinc Tímea, a zentai Magyar Kamaraszínház színésznője a 11-12 éves korosztállyal dolgozik. Ők Brasnyó István-szövegekkel foglalkoznak, Lőrinc ezeket próbálta úgy egymás mellé rakni, hogy valamiféle egységet alkossanak.
– Mindenkivel egyénileg igyekszem foglalkozni, hogy vers úgy jusson el a szavalóhoz és a hallgatóhoz is, hogy értelmileg és érzelmileg minél jobban a helyén legyen. Mivel azonban kiskamaszokról van szó, én már annak is örülök, ha magukhoz képest fejlődnek valamennyit. Ez a korosztály a vers mellett igényli a játékot is, ezért igyekeztem egy olyan óramenetet összeállítani, amiben van mozgás, játék és olyan rész is, amiből tanulhatnak – mondta el Lőrinc.
A táborlakók 13-14 éves korosztályával Wiegmann Alfréd, a Magyar Versmondók Egyesületének elnökségi tagja foglalkozik. Egy igen érdekes témát dolgoz fel a gyerekekkel, mégpedig egy középkori moralitást.
– Ez nagyon alkalmas arra, hogy a gyerekek a mindennapi életből vett szerepeket fogalmazzanak meg. Az írásban megjelenik a halál, pontosabban a középkori keresztény halál képe. Talán furcsa, hogy kamaszokkal ilyen darabon dolgozunk, de mint kiderült, ez a téma nagyon fontos számukra. Most találkoznak a kamaszmagánnyal, a félelmekkel is – mondta az oktató, majd arról is szólt: a moralitáson keresztül verset is tudnak gyakorolni, emberi helyzeteket is. A darab középkori jellege ellenére a fiatalok azonosulni tudnak vele, saját egyéniségüknek megfelelően formálják a figurákat.
A csoporttevékenységeken túl, minden korosztállyal külön foglakozik Sutus Ágota logopédus.
– Beszédtechnikai gyakorlatokat végzek a gyerekekkel, amelyeken minden csoport részt vesz, illetve a két nagyobb csoporttal együtt készültünk a gálára. A foglalkozásokon a beszédtechnika minden területét gyakoroljuk: fejlesztjük az artikulációt, a ritmust, a koncentrációt, a hangindítást, a hangadást. A fő célom igazából az, hogy mindenki megtalálja a saját hangját és a saját, természetes hangján tudjon beszélni. Sokan nem a saját hangjukon beszélnek, nem laza a hangindításuk, ami később akár károsodásokat is okozhat. Célom még, hogy megtaláljuk a határokat, azt, hogy mit képesek a hangjukból kihozni – mondta el Sutus.
Sokaknál tapasztalt probléma a túl gyors beszéd. Ezt próbálja lelassítani, mert így elnyelik a hangokat, a szóvégeket, a mássalhangzó torlódásokat, ezért a beszéd sem szép, fogalmazott a logopédus.
