Ki srófolta fel a hús árát?

A sertéshús után a baromfi ára is emelkedni kezdett – Az alacsony kínálat, a megnövekedett felvásárlási ár vagy a kereskedők mesterkedése áll a háttérben?

Bajtai Kornél

2016. augusztus 6., 12:07 >> 2016. augusztus 6., 13:07

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Az elmúlt két hét során a sertéshús ára drasztikusan megnövekedett, összességében 40 százalékkal kell érte többet fizetni, mint korábban. Azzal kapcsolatban azonban, hogy ki áll az árrobbanás mögött, eltérő véleményeket hallani. Máshogy látják a gazdák, a kamara, a fogyasztóvédők és a vágóhidak. Közben pedig a baromfihús is drágulni kezdett.

Ötéves maximumát érte el a sertéshús ára, nyilatkozta a témával kapcsolatban a Tanjug hírügynökségnek Nenad Budimović, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke, aki a megoldást az árutartalékokból történő intervencióban látja. Szerinte az elmúlt két hétben 40 százalékos volt az áremelkedés, viszont mostanra elérte csúcspontját, tovább nem tud emelkedni, mert abban az esetben a kereslet is érezhetően vissza fog esni, ezért a sertéstenyésztők és a vágóhidak megállapodását szorgalmazza a helyzet orvoslása érdekében.

Kiemelte, a tenyésztők nem tudják a végtelenségig visszatartani a hízókat, arra várva, hogy kedvezőbb legyen a felvásárlási ár, de rajtuk kívül itt vannak még a vágóhidak és a kereskedők is, akik kihatnak a bolti árakra.

Az áremelkedés okát a sertés felvásárlási árának növekedésében látja, illetve abban, hogy csökkent a Kínából az EU-ba irányuló húsexport. Budimović szerint legalább két hónapot kell várni az árak csökkenésére.

KERESKEDELMI HÚZÁS

(Fotó: Ótos András)

A tenyésztők másképp látják a helyzetet, mint mondják, ők ebben a karikában a leggyengébb láncszem, mindenki keresni akar és keres, a termelőknek alig jut valami.

Cindel Antal, a Bajmoki Sertéstenyésztők Egyesületének elnöke lapunknak elmondta, nem igazán tudja, mi okozta pont most az árrobbanást, hiszen a piac mozgása nem mutatott erre utaló jeleket.

Eddig nem kellett senkinek a sertés, kicsi volt a kereslet, azt meg ellátták behozatalból és korábbi állományból, annyira lenyomták az árakat, hogy nem érte meg a jószágtartás. Ilyen árak mellett a tenyésztő csak ráfizetni tud, a nagyobb farmok, amelyek feldolgozó kapacitásokkal is rendelkeznek, ők tudják nyereséggel értékesíteni, illetve a kereskedők – meséli a sertéstenyésztő.

Mint mondja, most 200 dináros felvásárlási árat emlegetnek, de nem kizárt, hogy ez csak kereskedelmi húzás, aminek hatására megdrágult az üzletekben a hús. Most felment a felvásárlási ár 200 dinárra, amivel a kereskedők az üzletekben történt árnövekedést indokolják, és valószínűsíthető, hogy sokan így akarják eladni a korábban olcsóbban felvásárolt sertéshúst, ezért mesterségesen felsrófolták a felvásárlási árat.

Cindel szerint a 200 dinár körüli felvásárlási ár lenne reális, de senki se szavatolja a gazdáknak, hogy ha most elkezdenek hízót nevelni, akkor hat hónap múlva ennyiért el is tudják majd adni. Mint mondja, az áldatlan feltételek, a folyamatos ráfizetés okán 40 százalékkal is visszaesett a sertéstartás a környéken.

CSÖKKENT A JÓSZÁGÁLLOMÁNY

(Fotó: Molnár Edvárd)

A téma a Szabadkai Körzeti Gazdasági Kamara mezőgazdasági bizottsága ülésén is napirenden szerepelt ezen a héten.

Ivan Vojnić Tunić, a kamara főtitkára elmondta, a húsáruboltokban, henteseknél a csont nélküli sertéshús ára 550–600 dinár, míg a sertés jelenlegi felvásárlási ára 200 dinár, ennek ellenére szerinte mégsem a vágóhidak, a húsipar áll a drágulás mögött. Mint mondta, a kétszáz dináros felvásárlási árhoz ha hozzászámítjuk az adókat, egyéb költségeket és a haszonkulcsot, akkor ez az ár jön ki. Amennyiben a hentesek lemondanának a haszonkulcsukról, ami 10 és 15 százalék között van, csökkenne a hús ára, de akkor se esne 500 dinár alá, szerinte. Ő inkább a vágójószágok árának csökkentésében látja a probléma megoldásának kulcsát.

Vojnić Tunić szerint a mostani helyzet kiváltó oka, hogy a gazdák csökkentették a jószágállományt, csökkent a kínálat, ez pedig a piaci törvényszerűségeket követve felsrófolta az árakat. Ezt pedig a termelők azért tették, mert veszteséggel dolgoztak, nem érte meg nekik sertést tartani.

A kamara főtitkára szerint az a bejelentés, hogy az árutartalékokból 37 ezer hízót dobnak a piacra, illetve további ötezret importálnak, nem oldja meg a kérdést, ugyanis ezzel az intervencióval egy szerbiai lakosra átlagosan kevesebb mint negyed kiló hús jutna. Az átlagos szerbiai fogyasztó évente 40 kilogramm sertéshúst fogyaszt. A helyzet hosszútávú orvoslását ő három intézkedésben, három lépésben látja. Be kellene tiltani a sertéspestis elleni védőoltást, és hatékonyabb vámon kívüli intézkedésekre lenne szükség, vagyis nem kellene engedélyezni a korlátlan húsbehozatalt, csak a minőségesebb, drágább hús importját kellene jóváhagyni, az olcsóbb húsét nem. Emellett, a termelőknek is eleget kellene tenniük bizonyos feltételeknek, amelyekkel biztosítják a megfelelő minőségű hús termelését.

A DRÁGULÁS KÖVETKEZMÉNYEI

A fogyasztóvédők a fentebb már említett intervenciót sürgetik az árutartalékokból. Vera Vida, a Szerbiai Fogyasztóvédelmi Központ elnöke szerint az államnak be kellene avatkoznia, hogy stabilizálja a hús piaci árát. Mint mondta, alapvető élelmezési cikkről van szó, és ennek drágulása jelentősen kihat a lakosok életszínvonalára, hiszen a fogyasztói kosárban az élelmiszer aránya 40 százalék körüli, és a szerbiai lakosok húsfogyasztása már így is az európai átlag alatt van. Rasim Ljajić ügyvezető kereskedelmi miniszter ezzel kapcsolatban jelezte, ha rövid időn belül nem stabilizálódnak az árak, beavatkoznak az árutartalékokból.

(Fotó: Molnár Edvárd)

A sertéshús árának növekedése mellett az elmúlt napokban a baromfihús ára is megnövekedett, egyes esetekben 25 százalékkal is, aminek az oka szintén a csökkent kínálat. Ezzel kapcsolatban Petar Matijević, a Matijević húsárugyár tulajdonosa a Dnevnik napilapnak azt mondta, az élő baromfitenyésztés piaca egy ideje veszteséges, ők maguk egy 200 ezres kontingensen 12 millió dinárt veszítettek. Emiatt pedig a tenyésztők jelentős része leállt a baromfi nevelésével, csökkent a piacon a kínálat, ezért nőttek az árak. Szerinte a baromfihúst illetőleg gyorsabban várható a piac stabilizálása. Míg a sertéshús ára két hónapon belül nem állhat be egy állandó állapotba, addig a baromfi esetében 20 napon belül ez megtörténhet.

Amint azt a fogyasztóvédők képviselője is említette, az élelmiszer és ezen belül a hús jelentős részt tesz ki a szerbiai háztartások fogyasztói kosarában is, ennélfogva a hús drágulásának következményei is szélesebb körűek, így az inflációt is befolyásolják. A húspiaci ármozgások kapcsán reagált Jorgovanka Tabaković jegybanki elnök is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a sertéshús árának növekedése 0,32–0,53 százalékkal növelheti az idei inflációt, és amennyiben erre sor kerül, akkor az évközi inflációs ráta júliusban az előre jelzett 1,1 helyett 1,4 és 1,6 százalék között lehet.

Mint már említettük, a szerbiai fogyasztói kosárban az élelmiszer aránya 40 százalék körüli, ebből is a húsipari termékek közül a sertéshús a legkeresettebb. A kereskedelmi minisztérium kimutatása szerint egy kilogramm csontos disznóhúsért a szerbiai dolgozónak 1,25 órát kell dolgoznia, illetve, a 46 ezer dináros átlagbérből (már aki ezt megkeresi) 124 kiló sertéshúst lehet vásárolni.

A fentiek alapján egyértelmű, mindenki a másikra mutogat, mindenki a másiktól várja a megoldást, a tenyésztők neveljenek több sertést még ha ráfizetéses is az nekik, a kereskedők mondjanak le a haszonkulcsról, a fogyasztó meg nyilván vegye meg a húst annyiért amennyibe kerül. Nyilván megnyugtató választ nem adtunk a kérdésre, hogy ki vagy mi áll az árnövekedés hátterében, ezért csak egy régi bölcsességet tudunk tanácsolni azoknak, akiket érdekel a megfejtés: kövesd a pénz útját, nézd meg ki jár jól az egész történetben.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége