2024. április 27., szombat

Hurkolt betűk alkonya

Az én gyerekkoromban mindenki gyűjtött valamit, papírszalvétákat, üveggolyókat, képeslapokat vagy bélyegeket. A vakációzó barátok, családtagok mindig küldtek razglednicát a tengerpartról, a tengerentúlról érkező küldeményekre felnyalt bélyegekért pedig valóságos hajtóvadászat folyt. Ma bélyeggel csak egy-egy belföldi hivatalos levélen találkozunk, képeslap pedig legfeljebb a nyaraló poggyászában teszi meg az utat hazáig.

Ma e-mail vagy telefonos üzenet helyettesíti a képeslapot. A bevásárlólistákat, a feladatokat, a találkozókat a telefon tárolja. Karácsonykor már a legtöbben csak SMS-t küldenek, születésnapot pedig a Facebookon köszöntenek. Óbecsei kollégáim közül én vagyok az egyetlen, aki a diktafon mellett jegyzetel, de az írásom már annyira megcsúnyult, hogy gyakran magam se tudom kisilabizálni. Umberto Eco A kézírás művészetének alkonya címmel 2009-ben megjelent írásában arról ír, hogy a kézírás elkorcsosulása már a golyóstoll megjelenésével megkezdődött, azzal ugyanis eleve nem lehet szépen írni. Egy mai óvodás előbb sajátítja el a számítógép klaviatúrájának a használatát, mint a betűvetés tudományát, az iskolában pedig olyan folyóírást tanulnak, ami nem hasonlít az olvasott betűkre és nem alkalmas gyors jegyzetelésre.

A számítógépes rögzítés automatikus, javítható, törölhető, másolható, így tehát előfordul, hogy már azelőtt elkezdünk írni, hogy bármi eszünkbe jutott volna, az írás előtt viszont komponálni kell. Terápiaként is gyakran ajánlják a naplóírást, mert írott formában sokszor összeszedettebbek lesznek a gondolataink. Egyes kutatók szerint a kézzel írók kreatívabbak, jobban kommunikálnak és precízebbek. Stanislas Dehaene, a Collège de France pszichológusa szerint amikor kézzel írunk, automatikusan egy egyedülálló agyi áramkör aktiválódik, és ennek az áramkörnek a folyamatos működésben tartása könnyebbé teszi a tanulás folyamatát. A folyóírás azonban nem csupán az agyi ideghálózatok működése, hanem mentális és mozgásos folyamat is, amellyel a memória és a térérzékelés is fejlődik, sőt a betűk formálásával, a csukló és az ujjak mozgásával javul a kéz finommotoros mozgása is. A Kézzel író agy című 2013-as összefoglaló tanulmányában Jean-Francois Démonet és kutatócsoportja kéttucatnyi, a témában 1995 és 2012 között megjelent kutatás eredményeit vetette egybe. A francia elemzésből kiderült, hogy kézírás közben az agynak nem ugyanazok a finommotoros mozgásért felelős területei aktiválódnak, mint gépelésnél, ráadásul a kézírás bekapcsolja a helyesírásért, a szövegértésért, a hangformálásért és más nyelvi feladatokért felelős agyi területeket, amiket a gépelés legfeljebb csak részben aktivál. Egyes amerikai tapasztalatokon alapuló eredmények szerint a matematikai és a zenei készségei is kevésbé fejlődnek azoknak, akik csak gépelni tanulnak meg az iskolában. Egyelőre nincs elég adat arra vonatkozóan, hogy miben tér el pontosan a gépelés és a folyóírás során részt vevő agyi hálózatok működése, de az biztosnak látszik, hogy a folyóírás jóval kiterjedtebb agyi hálózat működését igényli.

Sok félreértést okozott néhány éve az a hír, hogy az Egyesült Államokban sok államban megszüntették a hagyományos folyóírás oktatását, de az iskolákból nem a kézírás tűnt el, hanem a folyó- és szépírásórák helyett tízujjas gépelést és szövegszerkesztést tanulnak a gyerekek, tavaly pedig a folyóírást a nemzeti alaptantervből kiiktató finn oktatáspolitikai reform kavart nagy vihart. Kézírást ugyan továbbra is tanulnak majd a finn iskolások, de a 2016-os tanévtől csak a nyomtatott kis- és nagybetűs írás elsajátítása kötelező. A tanítók önszorgalomból a jövőben is oktathatják a betűkapcsolás rejtelmeit, de minden iskolában kötelező tanítani a tízujjas gépelést. Azon nincs vita, hogy a tízujjas gépelés hasznos, de a folyóírás feláldozhatóságát illetően nem sikerült közös nevezőre jutni. A folyóírás oktatása sokak szerint megérett a reformra, szerintük lazítani kellene az uniformizált írásmódon, helyette a jól olvasható, egyéni íráskép kialakulását kellene segíteni. A 21. századi technológiát is ennek a szolgálatába kellene állítani a kézírást játékos formában gyakoroltató számítógépes játékok, mobilapplikációk formájában.

Umberto Eco szerint miután egyre kevesebben használják a szépírást, annak egyre nagyobb értéke lesz, klasszikus művészetté válik. Már ma is értéke van egy kézzel írott levélnek vagy meghívónak, ezek személyesebbek és maradandóbbak. Édesanyámtól a legszebb ajándéko(ka)t a halála után kaptam, ekkor találtam meg a titkokban nekem írott recepteket, egy keménykötésű füzetben az óvodás koromban tanult, általa leírt, ragasztott képekkel illusztrált gyermekverseket, és egy kézzel átírt, róla mindennél többet mondó verset, amelyet azóta mágnes őriz a hűtőszekrényem ajtaján. Ha ránézek hosszúra hurkolt, szép betűire, őt látom magam előtt.