Az elvándorlás szegényítette le az országokat

IMF: Ha 1995 és 2012 között nem vándoroltak volna külföldre az emberek, a GDP a régióban átlag 7 százalékponttal növekedett volna

mh

2016. július 22., 09:58 >> 2016. július 22., 14:33

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Az elmúlt 25 évben mintegy 20 millió, elsősorban fiatal, iskolázott személy hagyta el Kelet-Európában a saját országát. Számban kifejezve Csehország és Magyarország összlakosságát felölelő populáció keresett magának jobb megélhetési lehetőséget a fejlettebb országok valamelyikében – derült ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kutatásából.

Az IMF analízise szerint Kelet-Európát elsősorban magas képzettségű szakemberek hagyták el, orvosok, építészek, mérnökök... És bár az elvándorlók jobb megélhetésre lelnek, és ebből az otthon maradt családtagok is hasznot húznak, azzal, hogy a képzett szakemberek más országban dolgoznak, romlik szülőföldjük gazdasági potenciálja. A külföldön élőktől hazaküldött valuta ugyan növelte a belső fogyasztást, ám a valutaárfolyamokat is, csökkentette viszont a termelékenységet. Az IMF kutatása arra mutat rá, hogy a nagy, és szűnni nem akaró kivándorlás a hazai össztermékre (GDP-re) is befolyással volt. Elemzésük szerint, ha 1995 és 2012 között nem vándoroltak volna külföldre az emberek, a GDP a régióban átlag 7 százalékponttal növekedett volna.

A fiatalok elvándorlása csak tovább ront a kialakult helyzeten, hiszen a lakosság mindinkább elidősödik. Emiatt a jelenség miatt pedig a költségvetésből egyre nagyobb összeget kell elkülöníteni nyugdíjra. A kormányok erre a növekvő forráshiányra a munkára kirótt adók emelésével válaszoltak, és ez csökkentette a munkaadók kedvét, hogy új munkahelyeket létesítsenek, és így az állami költségvetés helyzete is csak romlott.

A kutatás kiemeli, hogy a fiatalok és a legképzettebbek elvándorlásával még nagyobb kihívás elé került Kelet-Európa, hogy felzárkózhasson a kontinens fejlettebb részéhez, már csak azért is, mert a tőlük távozott új és képzett munkaerő hozzájárult a fejlett országok további fejlődéséhez.

Az IMF kiemeli, az EU-tagság pozitív hatással volt Kelet-Európára, ám felmerült a kérdés, hogyan lehetne a munkaerő szabad áramlását úgy kihasználni, hogy azokra az országokra is pozitív hatással legyen, akik munkaerőt bocsátanak el, és azokra is, akik befogadják őket. Mindenekelőtt helyi szintű tervek kidolgozására lenne szükség, mint ugyanis az analízisből kiderül, egy ország többet tud elérni, ha megtartja a munkaerőt. Hozzáteszik, mindenekelőtt az oktatást kell a munkapiac igényeihez igazítani, és lehetővé tenni, hogy munkatapasztalat által képezzék ki magukat a fiatalok.

Rámutattak, Kelet-Európában hatékonyabb intézményekre és gazdasági politikára lenne szükség, hiszen csak így tudnák maradásra bírni az elvándorlókat.

A kutatásban arra is felhívják a figyelmet, hogy fontos annak a politikának a kidolgozása is, amivel a kivándorlás okozta pénzügyi nyomásra reagál az állam, vagyis véleményük szerint nem lenne szabad növelni a munkára rászámolt adót. A fogyasztás megadóztatására való támaszkodás jobb körülményeket teremtene a beruházásra és a GDP hosszú távú emelkedésére.

Az IMF kiemeli, a kelet-európai migrációk kedvezően hatottak az Unióra, de mivel ez elsősorban Nyugat-Európának kedvezett, a haszon jobb elosztását kellene kidolgozni, hiszen a gazdagabb országokból az EU szegényebb régiójába érkező transzfer jó válasz lenne a kivándorlás negatív hatására és a munkaerőt kitermelő államok gazdasági potenciáljára.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége