Aleksandar Vučić kormányalakító tegnap Federica Mogherinivel, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével tárgyalt Brüsszelben. Tekintettel a csatlakozási tárgyalások 23. és 24. fejezetének hétfőn történt megnyitására, a felek elsősorban Szerbia integrációs folyamatáról, az újonnan megnyitott fejezetekről, valamint a 35., a Belgrád és Pristina kapcsolatainak rendezésével foglalkozó fejezetről beszélgettek.
Aleksandar Vučić és Federica Mogherini (Fotó: Beta)
Vučić és Mogherini egyetértettek azzal kapcsolatban, hogy a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd, illetve a kapcsolatok rendezése továbbra is Szerbia integrációs folyamatának a legsarkalatosabb eleme. A gazdaság erősítése is szóba került. Azzal kapcsolatban is mindketten egyetértettek, hogy a politikai és egyéb sebekre az erős gazdaság a legjobb gyógyír. Szerbiának és a régió többi országának is külföldi beruházókra van szükségük, a külföldi beruházók viszont csak akkor érkeznek, ha sikeresek lesznek a reformok – szögezték le a felek.
A találkozót követően megtartott sajtótájékoztatón Vučić a szerbiai állami vállalatok reformjának fontosságát hangsúlyozta. Ezek a reformok elengedhetetlenek a beruházási légkör jobbá tételéhez.
– Mogherini főképviselővel egyetértettünk azzal kapcsolatban, hogy a reformoknak elsősorban az állami vállalatok és a közszféra átalakítására, valamint a közpénzügyek stabilizálására kell összpontosítaniuk. A cél, hogy minél több külföldi beruházót vonzzunk az országba. Persze először azt is meg kell vizsgálnunk, hogy pontosan miben lennének érdekeltek a külföldi beruházók Szerbiában – fogalmazott Vučić.
Eredményekre van szükség a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben, amelynek úgy kell zajlania, hogy se Belgrád, se Pristina ne kerüljön kellemetlen helyzetbe, elvégre egy újabb vitára senkinek nincsen szüksége – fejtette ki a találkozót követően megtartott sajtótájékoztatón Aleksandar Vučić. A kormányalakító nem értett egyet azzal az újságírói megállapítással, hogy a brüsszeli megállapodás alkalmazása szünetel. Szavai szerint bizonyos feladatokat már elvégeztek, mások azonban valóban váratnak magukra. A hiányosságok, illetve mulasztások sorából a koszovói szerb községek közösségét említette példaként.
Vučić a továbbiakban a brüsszeli megállapodás eredményességét méltatta. Azóta, hogy a felek aláírták a megállapodást, Koszovóban egyre ritkábban követnek el nacionalista indíttatású támadást, emelte ki Vučić, mondván, hogy a koszovói albánokkal az idők végezetéig együtt fog élni a szerb nép, ezért muszáj együttműködniük és közösen megtalálniuk a mindkét nép érdekét tiszteletben tartó megoldásokat.
– Számos kérdés nyitott, ezekre megoldást kell találnunk. Tudom, hogy nem népszerű dolog kimondani, de az albánokkal együtt élünk, vagy ha nem is együtt, akkor egymás mellett. Okos és bölcs ember nem hiheti, hogy a nyitott kérdéseket fegyverrel, háborúval kell megoldani. A brüsszeli megállapodás legbonyolultabb és egyben legfontosabb, lényegbeli eleme a szerb községek közösségének a megalakítása. Az albán félnek ebben a pillanatban nem egyszerű megvalósítania ezt a kitételt – fogalmazott Vučić.
A jelenlevő újságírók arra is kíváncsiak voltak, hogy miként vélekedik a szerb kormányfő Enver Hoxha koszovói külügyminiszter azon kijelentéséről, hogy a Belgrád–Pristina-párbeszéd során a Szerbia és a Koszovó közötti demarkációs vonal kijelölésének is napirendre kell kerülnie. Vučić nem volt hajlandó értékelni a kijelentést, mert, mint mondta, nem kommentálja pristinai tisztségviselők sajtónyilatkozatait. Azt azonban bejelentette, hogy Belgrád és Pristina munkacsoportjai hamarosan találkoznak, és megpróbálják megoldani a mobiltelefonos szolgáltatók kérdését, kormányfői szintű találkozóra pedig a szerb kormány új összetételének megalakulását követően kerül sor.
