Londoni pénzügyi elemzők szerint nem várható, hogy a brit EU-tagságról tartott népszavazás ismét a Lehman Brothers amerikai óriásbank összeomlása utánihoz hasonló globális pénzügyi válsághoz vezet, de a világ több nagy gazdasági erőcentrumában a korábban feltételezettnél valószínűleg jóval lassúbb lesz a növekedés, és ez jelentős hatást gyakorol a monetáris politikára.
Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics kedden ismertetett tanulmányában közölte, hogy felülvizsgált előrejelzése szerint a brit hazai össztermék (GDP) jövőre mindössze 1,1 százalékkal növekszik. Ez éppen a fele annak az ütemnek, amelyet a ház a kilépést pártolók győzelmével végződött EU-népszavazás előtt várt. Az Oxford Economics az euróövezetben 1,5 százalékos, Japánban 0,3 százalékos reálnövekedésre számít 2017-ben, egyaránt 0,2 százalékponttal lassabbra a korábbi előrejelzéseiben szereplő ütemeknél.
A ház várakozása szerint a legnagyobb gazdaságok közül egyedül azt Egyesült Államok nem fogja megérezni a Brexit-sokkot: az amerikai gazdaságban az Oxford Economics közgazdászai változatlanul 2,3 százalékos növekedést várnak 2017-ben.
A cég szerint a piacok túlreagálták a népszavazás eredményét azzal, hogy egyes befektetési eszközök árfolyama nagyobbat zuhant, mint a globális pénzügyi válságot elindító Lehman-sokk után. Az a tény, hogy az euróövezeti periféria szuverén kötvényhozamai és a globális befektetői kockázatvállalási hajlandóság megítélésére is használt VIX volatilitási index néhány nap alatt visszatért a brit népszavazás előtti szintekre, arra vall, hogy nincs olyan rendszerszintű válság, amely puszta létében fenyegetné az Európai Uniót – fejtegették keddi elemzésükben az Oxford Economics közgazdászai.
Más nagy londoni házak sem tartanak attól, hogy a brit népszavazás eredménye a Lehman-sokkhoz hasonló globális válságot okoz.
