Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a hatok külügyminisztereinek szombati berlini tanácskozásán azt mondta, „az a közös álláspontunk, hogy az eljárást mihamarabb el kell kezdeni, hogy ne maradjunk hosszú ideig bizonytalanságban, és hogy koncentrálni tudjunk Európa jövőjére.” Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter hozzátette: reméli, nem egy „macska-egér játék kezdődik el.
Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter felszólította Nagy-Britanniát: gyorsan nevezzen meg egy új miniszterelnököt, hogy a kiválási folyamat elkezdődhessen. Szerinte egy új kormányfő megnevezéséhez nincs szükség néhány napnál többre, tekintettel az ügy sürgősségére. Didier Reynders belga külügyminiszter pedig azt mondta: Európának meg kell válaszolnia a bevándorlással, a biztonsággal és a munkahelyekkel kapcsolatos kérdéseket.
A külügyminiszterek kiadtak egy közös közleményt, miszerint „a különböző uniós tagországok nem egyforma elkötelezettséggel akarják a szorosabb európai egységet”. „Meg kell találni a módját annak, hogy ezt jobban tudjuk kezelni” – tették hozzá. „Tudatában vagyunk annak, hogy az EU most tapasztalható működésével való elégedetlenség megnyilvánul társadalmaink egyes részeiben. Nagyon komolyan vesszük ezt, és azon vagyunk, hogy az EU jobban működjön minden állampolgára érdekében” – olvasható a közös közleményben.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök bejelentette, hogy megkezdődtek az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásának jogi előkészületei, és haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek Brüsszellel arról, hogy miként lehetne megőrizni Skócia helyét az Európai Unióban. A brit EU-tagságról tartott népszavazáson a választók szűk többsége országosan a kilépésre, Skóciában ugyanakkor a nagy többség a bennmaradásra voksolt.
Bejelentette távozási szándékát Jonathan Hill, az Európai Bizottság brit tagja. A pénzügyi stabilitásért és pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos szombati közleményében tudatta, hogy rendkívül csalódott a referendum végeredménye miatt, de azt nem lehet meg nem történtté tenni.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök az Európai Unió vezetőit okolta a népszavazás kimeneteléért, és pártja, a Sziriza központi bizottságához intézett beszédében kijelentette: a Brexit az uniós vezetők „krónikus hiányosságainak”, valamint a populizmust és a nacionalizmust tápláló megszorításokhoz való ragaszkodásának a következménye. „Bármennyire is elszomorít minket a brit emberek döntése, tiszteletben kell tartani. Nem hibáztathatjuk a briteket (...) amikor a megszorítás politikája előtt nyitottak a határok, de az emberek előtt zárva vannak” – fogalmazott Ciprasz.
Mindeközben vasárnap hajnalra már meghaladta a 2,5 milliót azoknak a briteknek a száma, akik petícióban követelik újabb népszavazás kiírását Nagy-Britannia EU-tagságáról. A kezdeményezők és az aláírók az EU-tagságról szóló népszavazások szabályainak módosítását követelik a brit kormánytól, úgy, hogy e kérdésről második népszavazást kelljen kiírni, ha az elsőn a választók kevesebb mint 75 százaléka vett részt, és a kilépésre vagy a bennmaradásra 60 százaléknál kevesebben voksoltak. Egy másik petícióhoz pedig, amely azt indítványozza, hogy London váljon ki az Egyesült Királyságból, kiáltsa ki függetlenségét és kérje felvételét az EU-ba, több mint 120 ezren csatlakoztak szombat délutánig.
A brit EU-tagságról szóló csütörtöki népszavazáson a részvételi arány 72,2 százalékos volt, és 51,9 százalék szavazott arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból. London lakosságának 60 százaléka a bennmaradásra voksolt.
Vasárnapi hír, hogy külügyminiszteri találkozót szerveznek Varsóban azon 21 európai uniós tagország számára, amelyek nem vettek részt a hat alapító tagállam szombati berlini külügyminiszteri megbeszélésén. Ezt a PAP hírügynökségnek Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő erősítette meg. A hírügynökséget korábban Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter arról tájékoztatta, hogy konzultációkat folytat egy olyan, hétfőn, azaz ma esedékes találkozó lehetőségéről, amelyen az uniós külügyminiszterek a Brexit utáni helyzetet tárgyalnák meg.
A PAP azon kérdésére válaszolva, hogy a varsói találkozóra az Európai Unió hat alapító tagjának külügyminisztereit is meghívták-e, Bochenek a német külügyminiszternek, Frank-Walter Steinmeiernek a hatok szombati találkozója után tett nyilatkozatára utalt, miszerint az uniós tagállamok „kisebb és nagyobb csoportokban találkozhatnak”.
– Találkozni különféle formátumokban lehet – folytatta a szóvivő, hozzátéve: a lengyel vezetők úgy találták, érdemes azokkal is beszélni, akik a berlini egyeztetésen nem vettek részt.
A várható részvételt illetően a kormányszóvivő elmondta: a rövid határidőre való tekintettel „nehéz elvárni”, hogy minden meghívott miniszter el tud jönni Varsóba.
A találkozó lehetséges tartalmát illetően Bochenek elmondta: „annak a koncepciónak a körvonalairól” egyeztetnek, amely alapján az Európai Unió a Brexit után működhet. Úgy vélte: Európa „erős alapokon kell, hogy épüljön”, mégpedig azokon az értékeken, „amelyekről az uniós projektum kezdeményezői, köztük Robert Schuman beszéltek”.
– Olyan helyzetet kell megteremtenünk, hogy az EU szuverén államok uniójává váljék – mondta a kormányszóvivő, hozzátéve: az Egyesült Királyság példája azt mutatja, hogy az európaiak „éppen ezt akarják”. – Az összes tagállamot partnerként kell kezelni, mert nincsenek olyan országok, melyek mások felől dönthetnének – fejtette ki.
Ma reggel Prágában a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) külügyminiszterei is egyeztetést tartanak. A találkozón Frank-Walter Steinmeier osztrák külügyminiszter is jelen lesz.
