A Sterija Játékok színházi fesztivál nemcsak színvonalas előadásokat vonultat fel a székvárosban, hanem arra is hangsúlyt fektet, hogy a kísérőprogramok is maradandó élményt nyújtsanak az érdeklődőknek. A hétvégén a Skót Nemzeti Színház igazgatóhelyettese és rendezője, Simon Sharkey adott elő a Szerb Nemzeti Színház épületében. A szakember az említett színház történetét mutatta be.
A Skót Nemzeti Színház – ahogy azt az előadás angol címe, a Theater without walls is mutatja – a szó szoros és metaforikus értelmében véve is falak nélküli színház. Az intézmény koncepciójának egyik legfontosabb része épp az, hogy egy jól működő színháznak nem épületre, hanem pénzre, színészekre és kiforrott ötletekre van szüksége.
(Fotó: Ótos András)
Simon Sharkey elmondta, a színházuk tíz évvel ezelőtt született. Az életre hívásának egyik legfontosabb oka a régió színházi életének konszolidálása és gazdagítása volt. Az ötletgazdák megfelelő politikai környezetben merészet léptek: nagy összeget igényeltek az államvezetőségtől. Kezdeményezésük sikert aratott, a megszerzett anyagi fedezet pedig lehetővé tette, hogy hosszú távon is tervezni tudjanak, illetve biztosította az ötleteik megvalósítását. Simon Sharkey azt is részletezte, hogy előadásaikban nemcsak hivatásos színészeket szerepeltetnek, hanem nagy figyelmet fordítanak arra is, hogy amatőr színészeket és egyszerű, színészképzésben sosem részesülő embereket is bekapcsoljanak. Emellett a különböző kisebbségek és a mozgáskorlátozottak is állandó szereplői az előadásaiknak. (Simon Sharkey nagy elégedettséggel emelte ki az egyik „telt házas” projektumukat: egyszer Skócia legészakibb csücskében, egy szigeten játszottak. A sziget mind a 12 (sic!) lakója kíváncsi volt a darabra. Ez is remekül mutatja, hogy az általuk képviselt színházi koncepció kiemelt helyén maguk a nézők találhatóak.) Az intézmény valóban falak nélküli színházként működik, ez pedig a projektum egyik legfontosabb része. A szerzői és színészi gárda minél közelebb szeretné tudni magához az embereket, így gyakran tereken, erdőben vagy az utcán adja elő a darabjait. Emiatt sok előadásuk egyfajta „flashmobnak”, spontán utcai performansznak tűnhet, ám a színház célközönsége díjazza és támogatja e koncepciót.
A hétvége remek színházi előadásokat is hozott. Szombat este a Pintér Béla Társulat mutatta be Fácántánc című darabját a Szerb Nemzeti Színházban. Az előadás az 1600-as évek végének Magyarországán játszódik, de rengeteg mozzanat a jelenkori Magyarország politikai és társadalmi jelenségeire utal. Az iskolarendszer problémája, a Kelet és Nyugat között őrlődő állam, az őszödi leleplező beszéd, a menekültválság és annak etikai domborulata, illetve a sport iránti vallásos rajongás is hangsúlyt kap a pintéri darabban. Pintér Béla szimbólumokkal teletűzdelt világában remekül megfér egymással az egyháznak az egyes társadalmi normák számára olykor túlságosan is kidomborodó vallásos dimenziója és az aktuálpolitikai utalásrendszer. A színdarab helyszíne az 513-as Simon Ferenc Állami Nevelőintézet és Szakmunkásképző, ahol a diákok és a tanári gárda sem feddhetetlen. Az iskola éppen kilépett a kanizsai vilajetből, de a „Nyugat-szentületű” oktatási szabályok egyelőre csak kevés sikerrel működnek. A darabban lépésről lépésre tárulnak fel az összekuszálódó viszonylati rendszerek, az érdek- és hatalmi hálózatok felismerhető viszonylatai az utolsó jelenetre egy félelmetesen pontos kortárs kórképpé állnak össze. Csupán egy mozzanatot emelnénk ki részletesebben: Csákányi Eszter, az újraválasztott igazgatónő a hagyományoknak megfelelően kardíszt és fejéket ölt a fácántánc eljárásához. Felcsendül az El condor pasa című sláger, az igazgatónő pedig rázendít a darab különböző elemeivel gazdagított Himnusz szövegére. Összességében elmondhatjuk, hogy a Fácántánc a szerb ajkú közönség számára is kellemes élményt nyújtott, és ez a lebilincselő színpadi játék mellett nem kis részben Vickó Árpád remek szerb fordításának érdeme.
Vasárnap többek között a Belgrádi Művészeti Akadémia és a zenicai Bosnyák Nemzeti Színház mutatkozott be.
A Sterija Játékok hétfőn is gazdag programmal várta az érdeklődőket. A színházi szakma kérdéseiről szervezett kerekasztal-beszélgetés mellett a Szerb Nemzeti Színházban a Hegedűs a háztetőn című előadást játszották, az Ifjúsági Színház épületében pedig a Csernodrinszki hazatér című darabot láthatták az újvidéki Művészeti Akadémia szerb ajkú hallgatóinak előadásában.
A Sterija Játékok mai programja legérdekesebb előadásának a Boris Liješević által rendezett Részegek című színdarab ígérkezik a belgrádi Atelje 212 színház előadásában. A darab 20 órakor kezdődik a Szerb Nemzeti Színház épületében.
