Szorgalmas, tenni akaró emberek

Tegnap a szabadkai Újvárosházán került sor a Prosperitati Alapítvány első pályázati köre négy területének nyertes pályázóival való szerződés aláírására. Habár az elbírálás még mindig folyamatban van – további hat terület esetében, tegnap mintegy nyolcvan családdal már hivatalosították a szerződést, a jégvédelmi hálók, a turisztikai fejlesztés, a szabványosítás és a többéves ültetvények telepítésére sikeresen pályázókkal.

A Prosperitati Alapítvány az első pályázati kör meghirdetését követően Vajdaság szerte több mint száz lakossági fórumot tartott.
Nagy Zita, szabadkai irodavezető a tegnapi ünnepélyes szerződés-aláírást megelőzően arról beszélt, hogy a döntési javaslatokat mintegy száz szakértő véleményezte és továbbította a végleges döntéshozóknak.
A gazdaságfejlesztési stratégia és akcióterv kidolgozása nem kevesebb mint három évet vett igénybe, ezt követően fogadta el tavaly a magyar kormány azt a határozatot, amelynek értelmében ötven milliárd forinttal segítik a gazdaságfejlesztést a Vajdaságban.
Az elmúlt egy év a Prosperitati Alapítvány megalakulásával telt és ez idő alatt hívták életre a nyolc helyi irodát is, majd pedig kiírásra került a tíz területet felölelő első pályázati kör, amely időszakot pedig ismertető körút előzte meg.
– Ünnepi pillanat ez. Nyolcvan családot tudunk ma segíteni, az ő ötletük megvalósításában, abban, amire ők építik a jövőjüket. Május végéig a többi hat területen is megszületik a döntés és aláírásra kerülnek a szerződések. Mindeközben az igazgatóbizottság kiírta a pályázatok második körét, amelyre május 4-e és június 3-a között lehet pályázni. Azt, amit a vajdasági magyar emberek megfogalmaztak a találkozókon, amelyekből száznál is többet tartottunk, igazgatóbizottságunk igyekezett beépíteni a kiírásokba. A vajdasági magyar jövő a szorgalmas, tenni akaró emberek kezében van – mondta Nagy Zita.
Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete üdvözlő beszédében kitért arra, hogy az idén 5 milliárd, az elkövetkező két évben pedig 7,5 – 7,5 milliárd forint kerül kiosztásra vissza nem térítendő támogatás formájában, további harminc milliárd forint pedig nagyon kedvező hitel formájában kerülhet a vajdasági magyar vállalkozókhoz.

– Nem csak a közösségfejlesztő erőt kell figyelembe venni ez a gazdaságfejlesztési program esetében, hanem hogy lehetővé teszi azt, hogy a vajdasági magyar embernek nem azon kell gondolkodni, hogy hová menjen el külföldre boldogulni, hanem itthon tudjon megélhetést teremteni magának – mondta Pintér Attila.
Prof. dr. Nagy Imre, a Prosperitati Alapítvány igazgatóbizottságának elnöke a három évig tartó munka összetettségéről szólt.
– Az elkészült stratégia és akcióterv két fontos elemet tartalmaz: hogy európai uniós közelségbe hozzuk az itteni gazdaságot, és ha ez sikerül, akkor a megmaradást nem külföldön keresik majd az emberek. Pezsgőt csak akkor fogunk bontani, ha több száz fiatalnak valóban munkát tudunk adni, az elkövetkező néhány évben. Ez a cél. Ami a stratégia és a pályázatok közötti összefüggést jelenti, ami az EU-ban is tendencia, hogy a falvakban és a városokban is, helyi erőforrásokat kell alkalmazni, s azzal piacképesnek lenni. Az első pályázati körben hat mezőgazdaságot érintő pályázat került kiírásra, a másodikban további kettő. Nem elég az, hogy jó terméket termelünk, ennek az ipari formáját kellene megteremteni. Innovatív mezőgazdaságra, élelmiszer-termelésre van szükség, olyan ágazat kifejlesztésére, amellyel konkurensek leszünk a külföldi, az EU-s piacon – mondta prof.dr. Nagy Imre.
A szerződések aláírását követően a pályázók örömmel nyilatkoztak a segítségről, amely sokuk esetében nagyban hozzájárul gazdaságuk, kisvállalkozásuk fejlesztéséhez.
Engi Ernesztina, a ludasi Noge húsfeldolgozó vállalat vezetője lapunknak azt mondta, a szabványosításra kapott 380 000 dinár nyolcvan százalékban fedi az ezzel kapcsolatos költségeket, annak elvégzése pedig elengedhetetlen, mert a felvásárlók megkövetelik a húsáru eredetének pontos leírását.