A brüsszeli terrortámadást követően a belgrádi sajtónak több olyan szerbiai származású személlyel is sikerült kapcsolatba lépnie, aki a belga fővárosban él, vagy éppen ott tartózkodott a robbantások időpontjában. Az egyik szerbiai sebesült is nyilatkozott. A szerbiai biztonságpolitikai szakértők egyetértenek külföldi kollégáikkal: csak idő kérdése volt, hogy az Iszlám Állam követői mikor csapnak le ismét Európában.
HELYSZÍNI BESZÁMOLÓK
Mindenhol holttestek, a leszakadt plafon darabjai, üvegszilánkok a padlón – foglalta össze az átélteket az egyik szerbiai utas, aki a brüsszeli nemzetközi repülőtéren elkövetett terrortámadásban könnyebben megsérült. A támadásban összesen két szerbiai sérült meg.
Az utas, aki nem kívánta elárulni nevét, mivel nem szerette volna, ha családja aggódik, elmondta, hogy a robbanás ereje több méterre elröpítette. Az emberek repültek, leszakadt a plafon, mindenfelé üvegszilánkok repültek a levegőben, mesélte.
– Szörnyű volt. Valami átdöfte a kabátomat, és a lapockámnál fúródott a testembe. Mellettem holttestek feküdtek. Egy katonát is láttam, vértócsában feküdt, mozdulatlanul. Később láttam, hogy ruházatomat emberi maradványok borították, emberi hús. Mikor az élők rájöttek, hogy élnek, elkezdtek kimenekülni az épületből. Egy arra járó autóba kéredzkedtem be, úgy ítéltem meg, jobb, ha azonnal távozok, és nem várok a mentőautókra – mondta a férfi.
Kristina Savančević a belga fővárosban él, közvetlen közelében a Malbeek metróállomásnak, ahol tegnap reggel kilenc óra környékén három pokolgép robbant. Mint elmondta, reggel rendőrautók és szirénák hangjára ébredt. Nem sokkal később több ismerőse is telefonon érdeklődött hogyléte felől. Lakásának ablakából egész nap helikoptereket és katonai harci járműveket látott járőrözni.
– Mindent lezártak, mindenkit kimenekítettek, sehol a környéken nem látni az utcán polgárokat, csak rendőröket és katonákat. A gépjárművek sem közlekedhetnek, csak a tűzoltóság autóit látom még a teraszomról – osztotta meg benyomásait a nő a B92 RTV újságíróival.
Igor Stanković IT-szakember szintén a belga fővárosban él. Munkahelye közel van a nemzetközi repülőtérhez, ahol az első bombák robbantak reggel nyolc órakor. A férfi is arról számolt be, hogy a brüsszelieken nem uralkodott el a pánik, az emberek hűvösen és visszafogottan kezelik a helyzetet. – Nem beszélhetünk pánikról. Kollégáim legtöbbje itt van a munkahelyén, végzi a munkáját és levelezik. A városközponton kívül eső területeken mindenhol higgadtak az emberek – nyilatkozta szintén a B92-nek Igor Stanković.
Tijana Laban reggel éppen egy olyan autóbusszal közlekedett a fővárosban, amely a Malbeek metróállomásnál is megállt. Az autóbusz tíz percet késett, ha ez nem így történik, akkor feltehetőleg éppen akkor érkezik meg a metróállomásra, amikor a pokolgépek robbantak, nyilatkozta Tijana Laban, majd arról beszélt, hogy az autóbusz ablakából rengeteg üvegszilánkot látott az aszfalton. Az emberek kimenekültek az autóbuszból, és elkezdtek szaladni az Európai Bizottság épülete felé, amely a metróállomás közvetlen közelében van.
Az Európai Unió és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalásokban részt vevő szerbiai tárgyalócsoport vezetője, Tanja Miščević szintén Brüsszelben volt a támadás időpontjában. Ő is arról tájékoztatott, hogy a helyiek meglepően visszafogottak és higgadtak.
VÁLASZÚT ELŐTT EURÓPA
Zoran Dragišić biztonságpolitikai szakértő szerint eljött az a pillanat, amikor indokolt ismét felülvizsgálni az Európában elkövetett terrortámadásokat, azok jellegét. Egyre több jel utal arra, hogy ezeket a támadásokat nem lehet „hagyományos” terrorcselekményként kezelni, fejtette ki Dragišić, mondván: az utóbbi időszak történéseit követően meg lehet állapítani, hogy az IÁ gerillaharcot folytat az EU ellen.
A belga biztonsági szolgálatok hatalmas mulasztást követtek el, ellenkező esetben nem történhettek volna ilyen támadások, értékelte Dušan Tomić biztonságpolitikai szakértő.
– Néhány nappal ezelőtt, amikor letartóztatták a tavaly novemberben Párizsban elkövetett terrortámadás szervezőjét, mindenki azt hitte, hogy többé semmi ok az aggodalomra. Bebizonyosodott, hogy ez nem így van. Az Iszlám Állam ereje éppen abban rejlik, hogy számtalan, önálló egységként működő sejtből épül fel. Ezek bármikor aktivizálhatják magukat. Ugyanúgy, mint az alvó sejtek, amelyekből számtalan van Európában. Ezért a biztonsági szolgálatoknak folyamatosan készültségben kell lenniük. A brüsszeli támadásra úgy is tekinthetünk, mint a terroristák terroristáknak tolmácsolt felszólítására: „Eljött a tavasz, ébredjetek!” – fogalmazott Tomić.
A szakember szerint nem az a fő kérdés, hogy a terroristák mikor ébrednek fel téli álmukból, hanem az, hogy az európai vezetők mikor teszik meg ezt. Európának rá kell ébrednie, hogy biztonságpolitikai szempontból hatalmas hibákat követ el, magyarázta Tomić, példaként említve a tényt, hogy Európa vagy az Európai Unió továbbra sem egységesítette a reptereken hatályban lévő biztonsági előírásokat.
Dragan Simeunović, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának professzora osztja a biztonságpolitikai szakértő véleményét, hogy a belga hatóságok és szolgálatok hatalmasat mulasztottak. Salah Abdeslam, a párizsi támadás szervezőjének letartóztatását követően a lehető legmagasabb szintre kellett volna emelni a biztonsági intézkedéseket, fűzte hozzá, mondván: a terrorszervezetek mindig megbosszulják az ellenük irányuló intézkedéseket.
– A belga hatóságok nem a felkészületlenség okán hibáztak. Európa hatalmas kihívás előtt áll: hogyan lehet tiszteletben tartani az emberi jogokat, minden egyes polgár emberi jogát, közben pedig mindenki számára biztosítani a biztonságot. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az európai biztonsági szolgálatok java része mindent tud a terroristák vagy a szélsőséges iszlamisták legtöbbjéről. Mégsem tesz semmit. Hogy miért? Hát éppen az emberi jogok és szabadságok miatt nem. A terrorizmus elleni küzdelem nagy mértékben szemben áll az emberi jogok és szabadságok tiszteletben tartásával. Elég csak az USA-ra gondolni. Folyamatosan azzal támadják, hogy a terroristák ellen irányuló, sikeresnek nevezhető küzdelem során sérülnek a gyanúsítottak vagy az elkövetők emberi jogai. Európa válaszút elé került: fontosabb lehet-e a például a mozgásszabadság az élethez való jognál? Emlékezzünk, hogy a párizsi terrortámadás belga elkövetőiről szintén tudta a rendőrség, hogy szélsőségesek, mégis szabadon utazhattak, hogy ne sérüljenek jogaik – taglalta Simeunović.
Zoran Milivojević nyugalmazott diplomata szerint a brüsszeli tragédiát követően az európai csúcsvezetőségnek és mindenki másnak három dologgal lenne érdemes szembesülnie: az IÁ erősebb infrastruktúrával rendelkezik Európában, mint azt gondolták volna, európai állampolgárokat is képes minden további nélkül megfertőzni a szélsőséges iszlám eszméivel, miután a Közel-Keleten a korábban megszerzett területek egyre nagyobb részét elveszíti, és feltehetőleg mind gyakrabban hajt majd végre támadást Európa szívében.
