„Látványos felépülés” következett be Cipruson az elmúlt három évben. A kormány bizakodó bejelentése nem túlzás, bár az EU kissé óvatosabban fogalmaz azokról az eredményekről, amelyeket a szigetország görög részében a válságkezelésben elértek. Jeroen Dijsselbloem, az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő csoport vezetője „csak” annyit fűzött ehhez, hogy Ciprus „nagyon-nagyon jó munkát” végzett.
Három évvel ezelőtt talán senki nem hitt abban, hogy ez sikerülni fog. Súlyos bank- és gazdasági válsága miatt az egész ország akkor a csőd szélére sodródott. A teljes összeomlást csak az EU és az IMF sürgős közbelépésével sikerült elkerülni.
Ciprus mentőcsomagját 2013 márciusában állították össze. Az EU–IMF páros akkor csaknem tízmilliárd euró hitelt biztosított a példátlan veszély elhárítására. A pénzért cserébe az országnak átfogó reformokat és banki szerkezetátalakítást kellett végrehajtania, ezenkívül a költségvetést (kíméletlen megszorításokkal) is rendbe kellett tenni.
Sikerült. Ráadásul úgy, hogy a rendelkezésre bocsátott tízmilliárd euró egy részét fel sem használták. Az elején ezt nem sokan tételezték fel, de talán azt sem, hogy az ország a támogatási program meghosszabbítását sem kéri.
Pedig így történt. Sőt, 2016. március végén Ciprus már sikeresen be is fejezi az EU–IMF segélyprogramját. Ez azt jelenti, hogy három év után képes magát finanszírozni a pénzügyi piacokról. A szakértők többsége egyetért abban, hogy az ország túljutott a nehezén.
Az eredményeknek köszönhetően Ciprus immár a konszolidáció, valamint a sikeres és hatékony gazdasági reform egyik példaképévé vált. Minden jel arra utal, hogy kiverekedte magát a válságból.
A siker titka: az állami kiadások csökkentése, részleges privatizáció, a szociális kiadások észszerűsítése, a jóléti juttatási rendszer teljes átalakítása és a közalkalmazotti létszámstop. A bankrendszer – a szerkezetátalakítás révén – ma már kisebb, és sokkal egészségesebb, ráadásul szigorúbb felügyelet mellett dolgozik.
A pénzügyi és üzleti szolgáltatásokban kiemelkedő szerepet játszó bankszektor megújulva, jelentősen feltőkésítve folytathatja a munkát. Az ágazat azonban már teljesen új stratégiát követ, amelynek része az is, hogy nem támaszkodik a magas külföldi betétekre.
A gazdaság (az előző évek jelentős visszaesése után) már tavaly 1,6 százalékkal nőtt, teljesítménye stabil, a költségvetési mérleg egyensúlyba került, az államadósság pedig folyamatosan csökken. Legalább ennyire biztató fejlemény az is, hogy a fontos húzóágazatnak számító idegenforgalom ragyogóan teljesít.
Tavaly már majdnem 2,66 millió külföldi kereste fel a „görög” Ciprust, 8,9 százalékkal többen, mint az előző évben, és az idegenforgalomból származó bevétel is nőtt (4,1 százalékkal). Az idei céljuk 2,9 millió turista odacsalogatása.
A figyelemre méltó haladás ellenére van még bőven javítanivaló. A magas (15 százalék körüli) munkanélküliség továbbra is komoly kihívás, a vissza nem fizetett hitelek sokaságával együtt. A kormány mindenesetre azt ígéri, hogy folytatni fogja a reformokat és a pénzügyi szerkezet átalakítását.
