2024. április 27., szombat
HETI KÖRKÉRDÉSÜNK

Súlyos döntés, súlyos pénzbírság

Helyesli-e, hogy szigorúan büntetik azokat a szülőket, akik nem adatják be gyermeküknek a kötelező védőoltást?

  1. Igen: 161 (47%)

  2. Nem: 61 (17%)

  3.Rá kell bízni a szülőre a döntést. : 117 (34%)

(A www.magyarszo.com olvasóinak szavazatai alapján)

Az államhatalom és a szakma képviselői csaknem másfél éven át fenyegették a szülőket, mire beváltották „ígéretüket”: a lakosság fertőző betegségektől való megóvásáról szóló törvény módosításának elfogadását követően büntethetővé váltak azok a szülők és törvényes gyámok, akik nem adatják be gyermeküknek a kötelező védőoltásokat. A pénzbírság 30 ezer és 150 ezer dinár között alakulhat.

Európában nem Szerbia az egyetlen ország, ahol szigorú törvényes előírásokkal próbálják biztosítani, hogy minél több gyermek vegye fel a kötelező védőoltásokat. Hasonló a gyakorlat Magyarországon, Olaszországban, Csehországban és részben Franciaországban. Magyarországon a 2000-es évek elején felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek egy házaspárt, amiért nem volt hajlandó beadatni gyermekeinek a kötelező védőoltásokat.

Az elmúlt néhány évben Szerbiában szinte közhisztéria alakult ki a kötelező védőoltások témájában – egyesek szerint a jelenség az internet nyújtotta korlátlan információáradattal magyarázható, a szülők bármilyen információt elérnek, de csak nehezen tudnak szelektálni a tudományos szempontból hiteles, illetve megkérdőjelezhető értesülések között. A vakcinát ellenző szülők csoportosulása több alkalommal is tiltakozást szervezett a fővárosban, valamint internetes portálokon és a sajtóban fejezték ki nemtetszésüket azzal kapcsolatban, hogy az állam ilyen módon befolyásolja életüket, megvonva tőlük a szabad döntés jogát. A szülők azt állítják, hogy gyermekeiknél, illetve más, általuk vagy személyesen, vagy hallomásból ismert gyerekeknél a védőoltás beadását követően súlyos allergiás reakció alakult ki. Olyanok is felszólaltak, akik meg vannak róla győződve, hogy gyermekük a vakcina miatt betegedett meg autizmusban, vagy egyéb, gyógyíthatatlan betegségben. A szülők tavaly petícióval fordultak a köztársasági parlamenthez, hogy ne bólintson rá a szigorításra és járuljon hozzá, hogy Szerbiában – 18 másik európai államhoz hasonlóan – a szülők szabadon dönthessenek arról, beadatják-e gyermeküknek a fertőző, járványszerűen terjedő betegségek elleni védőoltást, vagy sem.

Az utóbbi években drasztikusan megnövekedett azoknak a gyerekeknek a száma, akik nem kapták meg a védőoltást. A sajtóhírek és a kimutatások szerint tavaly, illetve tavalyelőtt nagyjából a szerbiai gyerekek 90 százaléka kapta meg a kötelező védőoltásokat. A szakemberek álláspontja szerint ezzel az ország vészesen megközelítette a mezsgyét, amelynek átlépését követően ismét felüthetik fejüket a múltban számtalan emberéletet követelő járványok. Predrag Kon járványügyi szakértő lapunknak nyilatkozva korábban azt mondta, ahhoz, hogy egy ország tartósan védve legyen a megelőzhető fertőző betegségektől, járványoktól, a lakosság több mint 95 százalékának kell megkapnia a szükséges védőoltásokat.

A világban már volt arra példa, hogy mi történhet akkor, ha a lakosságnak több mint az öt százaléka nem veszi fel a járványszerűen terjedő betegségekkel szemben védelmet nyújtó oltóanyagot. A szakértők általában három esettel, azaz országgal példálódznak. Nagy-Britanniában a hetvenes évek végén a vakcinaellenes mozgalom olyan „sikeres” volt, hogy a szamárköhögés elleni védőoltást végül csak a gyerekek 33 százaléka kapta meg. Ennek az lett a következménye, hogy a szigetországban néhány évvel később mintegy 160 ezer gyermek betegedett meg szamárköhögésben, több mint 3 ezer pedig elhunyt a betegség következtében. A volt Szovjetunió utódállamait érintő diftériajárvány 1990-ben Oroszországban kezdődött, de 1991-re már Ukrajna területére, majd a többi utódállamra is átterjedt. Több mint 150 ezer gyermek betegedett meg és 4 ezren meghaltak. A járványt az váltotta ki, hogy a Szovjetunió szétesését követően nem volt elegendő védőoltás a betegség ellen. De Nigériát is említhetjük. Az ezredforduló első éveiben a világ közel került ahhoz, hogy szinte teljesen eltűnjön a járványos gyermekbénulás. Ekkor Nigériában vallási fanatikusoknak sikerült elérniük, hogy a parlament a gyermekbénulás elleni vakcináció megszüntetéséről határozzon, ugyanis ez a csoportosulás meg volt róla győződve, hogy a védőoltás később sterillé, azaz meddővé teszi a gyerekeket. Mindennek az lett a következménye, hogy két éven belül tizenkét országban alakult ki gyermekbénulás-járvány. Nagyjából tíz évre volt szükség ahhoz, hogy ismét sikerüljön szinte teljesen visszaszorítani a szóban forgó betegséget.

Szintén Predrag Kon számolt be arról, hogy 1997 és 2014 között Belgrádban évente nagyjából 50-60 védőoltás utáni reakciót jelentettek a szülők. Ezek a reakciók az esetek többségében az oltás helyén jelentkező bőrpírban vagy duzzanatban merültek ki. Csak ritkán jelentkezett láz vagy allergiás reakció. Arra is volt példa, hogy a lázas gyerekeknek izomgörcseik voltak, ennek azonban kizárólag az emelkedett testhőmérséklet volt az oka, magyarázta Kon. Ebben a tizenhét éves időszakban egyetlen komoly, tartós következményekkel járó eset volt: egy gyermek a gyermekbénulás elleni úgynevezett élő vakcinára reagált petyhüdt típusú bénulással. A szóban forgó időszakban Belgrádban nagyjából 7 millió különböző védőoltást adtak be gyerekeknek.

A világban már volt arra példa, hogy mi történhet akkor, ha a lakosságnak több mint az öt százaléka nem veszi fel a járványszerűen terjedő betegségekkel szemben védelmet nyújtó oltóanyagot. A szakértők általában három esettel, azaz országgal példálódznak. Nagy-Britanniában a hetvenes évek végén a vakcinaellenes mozgalom olyan „sikeres” volt, hogy a szamárköhögés elleni védőoltást végül csak a gyerekek 33 százaléka kapta meg. Ennek az lett a következménye, hogy a szigetországban néhány évvel később mintegy 160 ezer gyermek betegedett meg szamárköhögésben, több mint 3 ezer pedig elhunyt a betegség következtében.