Születési idejük és nevük pontatlan, illetve hamis feltüntetése miatt a macedón rendőrség nem enged be az országba több száz migránst, míg a bevándorlók azt állítják, nem ők csaltak, a görög hatóságok vezették be hibásan az adataikat - számolt be róla a szerbiai közszolgálati televízió.
Menekültek Preševónál (Ótos András felvétele)
Állítólag a visszafordítottak mindegyikénél január elseje szerepel születési dátumként, ezért vissza kell menniük Szalonikibe, hogy új dokumentumokat kapjanak.
Az Orvosok Határok Nélkül nevű segélyszervezet becslései szerint már 12 ezerre tehető az Idomeniben várakozók száma, a migránsok azonban továbbra is folyamatosan érkeznek.
Az M1 csatorna görög-macedón határon tartózkodó tudósítója megerősítette a szerb értesülést a pontatlan adatokról, és hozzátette, a hatóságok további szigorításokat is bevezettek. Miután szerdán 170, napok óta várakozó szíriai és iraki léphetett be Macedóniába, körülbelül harmincat azonnal vissza is küldtek, mert állítólag túl hosszú időt töltöttek Törökországban, és annyi idő alatt ott is kérhettek volna menedéket.
Ezek a szigorítások a szerb-horvát határon is tapasztalhatók - számolt be róla az M1 šidi tudósítója, aki elmondta, hogy Zágráb körülbelül 500, főként afganisztáni migránst küldött vissza Szerbiába szerdán azzal az indoklással, hogy túl hosszú időt töltöttek törökországi menekülttáborokban, és mivel Törökország biztonságos ország, ott is kérhettek volna menedéket. Nem hivatalos információk szerint a horvát hatóságok Németország álláspontját tolmácsolták ezzel.
A Šidre visszaküldött embereket várhatóan a szerb-macedón határ melletti Preševóba szállítják vissza, onnan pedig előbb vagy utóbb Macedóniába toloncolják vissza. Preševóban jelenleg mintegy 700-an vannak, többségüket szintén a horvát határról küldték vissza. Macedóniából szerdán mintegy háromszázan érkeztek, de már tovább is mentek Horvátország irányába - közölte az RTS helyszíni tudósítója.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szerbiai képviselete szerint Horvátország a múlt kedd óta mintegy ezer olyan migránst utasított ki, akit korábban Macedóniában és Szerbiában nyilvántartásba vettek, indoklásként pedig a dokumentumaikban található betűhibákra hivatkoztak.
A nyugat-balkáni országok a múlt héten 580-ra korlátozták a területükön naponta átengedett migránsok számát, ennél azonban a gyakorlatban jóval kevesebbet engednek be. A migránsok emellett a múlt hétfőtől kizárólag a macedón-görög határon kiállított fényképes, lepecsételt igazolással folytathatják útjukat Nyugat-Európa felé. A Beta szerb hírügynökség információi szerint a szigorítás része az is, hogy kizárólag a háborús övezetből érkezőket engedik tovább, tehát nem elegendő, ha a származási ország Afganisztán, Irak vagy Szíria.
A magyar határhoz közeli Szabadkán ugyanakkor arab, angol és szerb nyelvű tájékoztató táblák jelentek meg, amelyek segítségével a Közel-Keletről érkezők megtalálhatják a helyi befogadóközpontot. Hasonló táblákat Siden és Presevóban is kihelyezett az illetékes minisztérium.
A szerb sajtót ugyanakkor szerda kora délután a német NTV híre járta be, amely szerint új migránsútvonal van kialakulóban. Ez az útvonal Görögországból Macedónia és Szerbia megkerülésével vezetne Nyugat-Európába, azaz Albánián, Montenegrón, Bosznia-Hercegovinán és Horvátországon keresztül vezetne Szlovéniába és Ausztriába. Ditmir Bushati albán külügyminiszter három napja azt mondta, országa nem épít kerítést a határán akkor sem, ha a migránsok arra vennék az irányt. Ugyanakkor Edi Rama albán miniszterelnök korábban kizártnak tartotta, hogy Albánián keresztül vezessen a migránsok útja, hiszen az országnak „sem ereje, sem kedve nincs arra, hogy megmentse a világot, amíg mások lezárják a határaikat". Milo Đukanović montenegrói miniszterelnök pedig leszögezte, ha a migránsok Montenegró felé indulnak, lezárják a határokat.
Egy migráns nő egyébként ma felgyújtotta magát a görög-macedón határon tiltakozása jeléül. A síneken várakozó többi migráns sietett a segítségére, hogy megakadályozzák a tragédiát.
