2024. május 11., szombat
Holokauszt-emléknap

Auschwitz mindig intő jel lesz

Auschwitz mindig intő jel lesz, arra figyelmeztet, mi történik, ha a hatalom tévútra tér, ha a társadalom életében gyűlölet uralkodik el, ha megsértik a nemzetközi jogot, és a nemzetközi közvélemény erre nem reagál idejében – jelentette ki az egykori haláltáborban mondott tegnapi beszédében Andrzej Duda lengyel elnök.

A II. világháborús náci haláltáborok áldozatairól a megemlékezés központi ceremóniát az auschwitz-birkenaui volt haláltábor területén tartották. A tábor felszabadításának 71. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen részt vettek a túlélők is. Köztük Zofią Pilecką-Optułowicz, a lengyel földalatti Honi Hadsereg (AK) katonájának, Witold Pileckinek a lánya. Pilecki önként záratta be magát a táborba, ott ellenállási sejteket szervezett, majd bravúrosan megszökött, és már 1942-ben értesítette a nyugati szövetségeseket az emberirtásról. Ők azonban nem hittek sem az ő, sem Jan Karski, a „futár” ezzel egyidejű beszámolóinak, és nem tettek megfelelő intézkedéseket.

A náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az auschwitzi (Oświęcim) tábort. A szomszédos birkenaui (Brzezinka) láger két évvel később jött létre.

Az auschwitzi múzeum szakértői hozzávetőlegesen 1,3 millióra teszik a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is akadt köztük. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, ők alkották a zsidók legnépesebb csoportját. Közülük 325–330 ezerrel azonnal végeztek a gázkamrákban, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során haltak meg. Az itt meggyilkoltak száma legalább 1,1 millió volt. A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg katonái szabadították fel. Az ENSZ Közgyűlése ezért (2005. november 1-jén) ezt a napot a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

Eichmann kegyelemért könyörgött

Az izraeli elnöki hivatalban rábukkantak és tegnap bemutatták a nyilvánosságnak Adolf Eichmann, a harmadik birodalom hóhérjának nevezett náci vezető kézzel írt kegyelmi kérvényét, amelyet két nappal azelőtt írt, hogy jeruzsálemi tárgyalását követően 1962. május 31-én felakasztották.

Jichák Ben Cví akkori államfőnek írt levelében Eichmann a II. világháborúban több mint hatmillió zsidó megöléséért felelős vezetők „puszta eszközének” nevezte magát. „Nem egy felelős vezető voltam, és mint ilyen, nem érzem bűnösnek magam” – írta Eichmann, aki azt kérte Ben Cvítől, hogy „éljen kegyelemi jogával, és rendelje el, hogy ne hajtsák végre a halálos ítéletet”.

Bár a hatóságok tudtak a kegyelmi kérvényről, csak a minap találtak rá az elnöki hivatal archívumának digitalizálása során. Reuven Rivlin államfő a holokauszt-emléknap tegnapi ünnepségén közölte, szeretné, ha a dokumentumot a Jad Vasem Emlékközpontban állítanák ki.

Eichmann a zsidókérdés „végső megoldásának” fő felelőse a II. világháború után Argentínába szökött. Lakóhelyét az izraeli titkosszolgálat, a Moszad nyomozta ki: Buenos Aires egyik külvárosában élt Ricardo Klement álnéven. A Moszad emberei több héten át figyelték, követték. 1960-ban a Moszad egyik kommandója elrabolta és Izraelbe szállította, ahol halálra ítélték, majd kivégezték. Hamvait a tengerbe szórták. Ő az egyetlen, akit Izrael 1948-as megalakulása óta kivégeztek az országban.