Miként szerdai lapszámunkban beszámoltunk róla, szilveszter táján többen trichinózis-fertőzés tüneteivel jelentkeztek kezelőorvosuknál Bezdánban és még néhány környező településen. A betegek mindannyian nem kellően hőkezelt sertéshúst fogyasztottak. Az állat-egészségügyi felügyelőség minden beteg lakhelyén és egy mészárszékben is vizsgálódott, de nem talált fertőzött húskészítményt. Ez különben nem meglepő, hiszen a betegek elmondásuk szerint 4-5 héttel korábban fogyasztottak húskészítményeket, mint hogy a tünetek kiütköztek volna, vagyis a fertőzött hús régen elfogyott. Továbbra is fönnáll a gyanú, hogy valaki ellenőrizetlen vadhúst kevert a sertéshúshoz, de hogy ez hol történhetett, egyelőre nem derült ki.
Még hárman fekszenek a fertőzőosztályon (Fotó: Fekete J. József)
Az elmúlt három hétben összesen 17 esetet regisztráltak a zombori közkórházban, a betegek közül hatnak benn kellett maradnia a fertőzőosztályon, a többieket az ambulancián kezelték. Legtöbben, nyolcan Bezdánban betegedtek meg, hatan Monostorszegen, ketten Küllődön, egy pedig zombori lakos, de feltételezhető, hogy ő is Küllődön fertőződhetett meg. A fertőzőosztályról időközben három személyt már hazaengedtek, a másik három páciens közül egynek a többinél súlyosabb a fertőzése.
Nyugat-Bácskában egyébként disznóvágások idején gyakori a trichinózis-fertőzés. Egy alkalommal például egy zombori hentesmester dolgozója a mester tudomása nélkül vadhússal „dúsította” a kulen töltelékét, a téli ünnepekre hazatért vendégmunkások a késztermékből vittek ajándékba külföldre, és ott fertőződtek meg. De nem ez volt az egyedüli nagy port fölvert, bírósági eljárásba torkolló eset. Egy iparengedéllyel nem rendelkező gombosi mészárostól vásárolt hús körülbelül130 gombosi és hódsági polgárt fertőzött meg a sertéshúsban tenyésző élősködővel. Itt sem a mészáros volt a vétkes, azon felül, hogy engedély nélkül dolgozott, mert leadta a mintákat a helyi állat-egészségügyi technikusnak, az viszont állítólag ellenőrzés nélkül állított ki igazolást a jószágok fertőzésmentességéről. A feltételezés vélhető megalapozottságáról tanúskodik, hogy az illető technikus fölkötötte magát. Két évvel ezelőtt Szondon (Sonta) történt tömeges fertőzés, a füstölt kolbásztól egy család tíz tagja került kórházba. A gombosi esetet kivéve nem a sertéshús ellenőrzésének elmaradása okozta a bajt, hanem vadban gazdag vidék lévén, szokás a vadhússal gazdagított csemegekülönlegességek házi készítése, miközben megfeledkeznek arról, hogy a házi jószágok közül egyedül a sertés lehet hordozója a trichinella spiralis elnevezésű élősködő fonalféregnek, azonban a vadon élő állatok, kezdve a patkányoktól a madarakon át a vaddisznókig igen gyakori hordozói a betegségnek. Házi gazdaságban a disznó is megehet egy elhullott patkányt, galambot, ezért kötelező az ellenőrzés, ám ha vadhúst kevernek a különböző, sertéshúsból készült töltelékekhez, a vadat is feltétlenül ellenőriztetni kell. A hosszú ideig tartó, magas hőmérsékletű főzés és sütés elkerülhetővé teszi a fogyasztó megfertőződését, ám a füstölt kolbászban, kulenben nem pusztul el a kórokozó, ezért óvatosnak kell lenni az ilyen termékek beszerzésekor.
