Nyilvánosságra hozták a hidegháború időszakából azokat a titkosított dokumentumokat, amelyekből kiderül, az Egyesült Államok mely ellenséges nagyvárosok ellen tervezett atomtámadást. Budapest is célpont volt.
A 800 oldalas dokumentum az eddigi legátfogóbb hidegháborús nukleáris lista, amelyet feloldottak a titkosítás alól. Az 1956-ban készült tanulmányt az amerikai Nemzetbiztonsági Archívum hozta nyilvánosságra december 22-én.
A Hadászati Légiparancsnokság (SAC) tanulmánya az atomfegyverek követelményéről 1959 címet viselő dokumentumban közel 1200 város, beleértve Moszkva, Peking és Varsó neve is szerepel,
mint lehetséges nukleáris célpont. A lista egyebek mellett pontosan nevesíti is a célpontokat egy-egy városon belül. Ezek között lehetettek például konkrét katonai, ipari és beruházási létesítmények is.
Moszkva és Szentpétervár (akkori nevén Leningrád) szerepel a lista első és második helyén. Az orosz fővárosban például 179, míg a balti-tengeri kikötővárosban 145 konkrét helyet jelölnek meg. Mindkét városban prioritási célpontot jelentettek a katonai, azon belül is a szovjet légierő parancsnokságának főhadiszállásai, amelyeket az USA a kezdeti időkben termonukleáris fegyverekkel akart megsemmisíteni.
Több kelet-európai repülőtér is célpont volt, a Budapest mellett üzemelő Tokol légitámaszpont a 125. helyen szerepel a listán.
A dokumentum további 1100 repülőtéret is felsorol. A szovjet légierő két fehérorosz támaszpontja elleni nukleáris támadást is prioritásként jelölnek meg.
Akkoriban az USA-ban üdvözölték a 60 megatonnás atombomba (4 ezerszer nagyobb, mint amit Hirosimánál ledobtak) esetleges használatának szükségességét, mert úgy vélték, ezzel talán jelentős eredményt lehet elérni a szovjet blokk elleni küzdelemben.
