2024. április 27., szombat

Léggömbbe fújt matekfeladat

Mivel a gyermekek legtöbbje vizuális típus, a matematikaoktatásnál is szerencsés lehet erre alapozni

A matematikához affinitás, érzék kell, ez vitathatatlan. De az is, hogy a matematikát, legalábbis az alapműveleteket nem iktathatjuk ki a mindennapi életünkből, a logikus gondolkodáshoz is szükséges. Így ha tetszik, ha nem, matekozni márpedig kell. Egészen kicsi kortól. Akkor pedig már tegyük ezt úgy, hogy a diákoknak öröme teljen benne. Ezt a nézetet vallja Agárdi Hajnalka, a szabadkai Jovan Mikić Általános Iskola tanítónője, aki egy-egy matematikaórán igyekszik a tankönyv és az abakusz mellett egyéb segédeszközöket is bevetni.

– Szinte mindent lehet használni egy-egy matematikai művelet, feladat megismertetéséhez, megértetéséhez, a ceruzákat a gyerekek tolltartóiban, a krétákat, kockákat, az osztályban a virágcserepeket... Volt, hogy léggömbre írtam a feladatokat és a gyerekeknek érdekes volt, hogy ők fújták fel a lufit, és rajta volt a feladat. A gyerekek zöme vizuális típus. Erre kell alapozni. Igen, a tanterv adott. Elő van irányozva, hogy az adott tanév végéig mit kell elsajátítaniuk a tanulóknak, de a terv megvalósításában a tanárnak lehet és kell is hogy legyen mozgástere, kreativitása, hogy ezt hogyan teszi meg. Az alsó osztályokban az alapok elsajátítása a lényeg. Persze, aki szereti a matekot, és van is érzéke hozzá, azzal könnyebb dolgozni, de fontos, hogy azok is szeressék az órát, jól érezzék magukat, akik gyengébb matematikai képességekkel rendelkeznek. Itt jön a differenciált oktatás jelentősége. Az órán például külön feladatokat adni a gyengébben teljesítőknek. Motiválni, dicsérni őket, de azért enyhe kritikával is élni, szelíden elmondani nekik, hogy hol, mit rontottak el, és hogy mire figyeljenek, ösztönözni őket, hogy gyakoroljanak otthon, és segíteni is ebben őket, hogy hogyan gyakoroljanak otthon. Ebben a szülő is nagy segítség lehet. Megtörténik, hogy leülök a szülővel, és elmondom, hogy hogyan gyakoroljanak otthon. Hogy például a kivonást otthon ők is úgy magyarázzák a gyereknek a gyakorlás során, ahogyan azt az iskolában hallja – mondta a tanító néni, aki a csoportmunka erejében is hisz. – A csapatban vagy párban dolgozáskor rá lehet nevelni a diákokat arra, hogy segítsenek egymásnak. No nem úgy, hogy az ügyes matekosok elvégzik a többiek helyett a munkát, hanem próbálják közösen megoldani, elmagyarázni a társaiknak. Csapatmunkában a gyengébben matekozók is hasznosnak érezhetik magukat. Fontos a stresszt kiiktatni.

Mint hallhattuk, a Kenguru matematikaversenyeket immár elsősök számára is meghirdetik, ezekre önként lehet jelentkezni, s bár a diákok érzik magukon, hogy jó matekosként ott-e a helyük, jelentkezzenek-e, megtörténik, hogy kedvet kap hozzá egy-egy kevésbé matematikai beállítottságú tanuló is. A tanítónő elve, hogy őket sem beszéli le a megmérettetéstől, de mindig igyekszik felkészíteni őket arra, hogy ha nem is érnek el jó eredményt, a tapasztalatszerzésnek is örüljenek.

– Érdekes tapasztalat egyébként, hogy például a szorzótábla megtanulása valahogy könnyebben megy azoknak, akiknek kevésbé van affinitása a matekhoz. Mert a jó matekosok összeadnak, szoroznak, próbálják valahogy kilogikázni a dolgot. A kevésbé jó matekosok, akiknek esetleg a verselés megy jól, azok meg egyszerűen bemagolják. Ők megtanulják mint egy verset – hallottuk Agárdi Hajnalka.