Az Európai Bizottság kedden benyújtotta javaslatát az állandó uniós határőrizeti szerv létrehozására, amelynek jogában állna átvenni az Európai Unió külső határainak őrizetét akkor is, ha valamely tagállam kormánya azt ellenzi. Az átalakítani szándékozott Európai Határőrizeti Ügynökség (Frontex) jelentése szerint elérte az 1,55 milliót az illegális határátlépések száma az idei év első 11 hónapjában az unió külső határain
A varsói székhelyű Frontex átalakítási tervét Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke ismertette az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. Az előterjesztés értelmében az eddigi rendszer helyett egy állandó part- és határőrizeti szervet hoznának létre.
Az új ügynökség létszáma mintegy 1000 főből áll majd 2020 környékén (szemben a Frontex jelenlegi 400-as adatával), s emellett a tagállamok egyfajta gyorsreagálású készültségi erőként további legalább 1500 határőrt biztosítanak számára, akik szükség esetén néhány nap alatt mozgósíthatók és bevethetők lesznek. Az új szervezet költségvetése is majdnem háromszorosa lesz a jelenleginek (2020-ra 322 millió euró, szemben a mostani évre eredetileg betervezett 114 millió euróval.)
Az Európai Bizottság a schengeni határkódex módosítására is javaslatot tett annak érdekében, hogy mindenkit, az uniós állampolgárokat is ellenőrizzék a külső határokon. Mint Timmermans mondta, a külső határok ellenőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy az Európai Unió állampolgárai biztonságban érezzék magukat.
Frans Timmermans kifejtette, a tervezett biztonsági háló létrehozása elengedhetetlen, annak felhasználására azonban remélhetőleg soha nem fogunk rákényszerülni. Az alelnök elmondta, hogy a bizottság a jövő év elején új javaslatokkal fog előállni a dublini egyezmény tekintetében is.
A szerv létrehozása az előterjesztők szerint a schengeni rendszer megvédését és erősítését szolgálná. Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációügyi biztosa az ülésen hangsúlyozta: "a jelenlegi migrációs és biztonsági kihívások nem ismernek határokat, és valódi európai megközelítést igényelnek".
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke üdvözölte és a helyes irányba tett lépésként értékelte a tervet, mondván, hogy az uniónak képesnek kell lennie arra, hogy fellépjen, ha a tagállamok nem tudnak eleget tenni a kötelezettségeiknek. Az EU soros elnökségét betöltő Luxemburg külügyminisztere a Deutschlandfunk német rádióban kedden szintén az Európai Unió külső határainak hatékonyabb védelméért emelt szót.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő felszólalásában üdvözölte, hogy a javaslat végre a külső határok védelmére összpontosít, ugyanakkor körültekintésre hívta fel a figyelmet a tagállami szuverenitás érzékeny kérdésében. "Mára világosság vált, amit a magyar kormány már augusztus óta mond: addig nem tudjuk megoldani a migrációs problémát Európán belül, amíg nem biztosítjuk a külső határainkat. És ez a feltétele annak is, hogy megóvjuk a schengeni rendszert, az unió legnagyobb vívmányát" - mondta.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció alelnöke, EP-képviselője írásban beadott hozzászólásában ugyancsak üdvözölte a kezdeményezést. Mint közölte, meggyőződése, hogy csak ezen a módon lehet elérni, hogy az unió külső határain mindenütt humánus, de eredményes módon valósuljon meg az érkezők ellenőrzése.
Az Amnesty International nevű nemzetközi jogvédő csoport óva intett attól, hogy az állandó határőrizeti szervezetet a migránsok és menekültek jogainak kárára hozzák létre.
Sajtóhírek szerint Németország és Franciaország támogatja a kezdeményezést, míg például Lengyelország élesen ellenzi azt. Az elképzelés mindenesetre kényes kérdést, a nemzeti szuverenitás ügyét érinti. Az ódzkodó tagállamok megnyugtatására EU-tisztségviselők azzal érveltek, hogy a nemzeti kormányok megakadályozhatják a közös erő bevetését, feltéve, ha a lépést a tagállamok többsége is ellenzi.
Csak novemberben 276 ezer illegális határátlépést regisztráltak, valamivel kevesebbet, mint tavaly egész évben, amikor 283 ezren lépték át törvénytelenül az EU külső határait - ismertette a Frontex. A Földközi-tengeren uralkodó rossz időjárási körülmények és a nyugat-balkáni útvonalon bevezetett szigorúbb határellenőrzések miatt novemberben az előző hónaphoz képest a felére, 108 ezer főre esett vissza a Görögországba érkezett migránsok száma. Az idei első 11 hónap alatt összesen 715 ezren vállalkoztak a veszélyes tengeri átkelésre Törökországból a görög szigetekre, ami a tavalyi azonos időszakban mértnek a tizenhatszorosa. Az érkezők legnagyobb hányadát szírek tették ki, akiket az afgánok és az irakiak követnek.
Horst Seehofer bajor kormányfő kedden a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) karlsruhei kongresszusán azt mondta, hogy a német lakosságot nem a menekültpolitikáról folytatott viták érdeklik, hanem az, hogy csökkenjen az országba belépő menedékkérők száma, ezért üdvözlendő, hogy a CDU elkötelezte magát a csökkentés mellett. A testvérpárt bajor CSU elnöke hangsúlyozta, hogy számára a "bezárkózás" szóba sem jöhet, és Bajorország nagyon sokat köszönhet a bevándorlóknak.
A bajor miniszterelnök a legnagyobb tapsot azzal a kijelentéssel aratta, miszerint Angela Merkel személyében "kiváló kancellárunk van", akinek a szövetségi kormány vezetőjeként végzett eddigi munkája "tíz nagyon jó év" volt Németországnak.
Merkel a kongresszust záró beszédében azt mondta, hogy a CDU nemcsak megfogalmazza az emberek aggodalmait, hanem válaszokat is ad, megmutatja az utat a megoldás felé, erről szólt a párt karlsruhei kongresszusa, amely "mindannyiunknak jót tett". A pártelnök-kancellár kiemelte, hogy a kongresszuson sikerült "közös álláspontra jutni" a menekülés és a beilleszkedés, a terrorizmus elleni harc és a belbiztonság kérdéseiben.
A Corriere della Sera című olasz napilap kedden arról írt, hogy Olaszország visszautasítja az Európai Uniónak azt az előírását, miszerint a bevándorlóktól akaratuk ellenére is ujjlenyomatot kell venni akár "erő alkalmazásával". Az újság arra reagált, hogy az Európai Bizottság december 10-én bejelentette: kötelezettségszegési eljárást indít Olaszországgal szemben a bevándorlók hiányos regisztrációja miatt.
A ljubljanai sajtó a szlovén belügyminisztériumra hivatkozva kedden arról írt, hogy Szlovénia már több mint 140 kilométer hosszú pengés drótkerítést épített Horvátországgal közös határán. Annak ellenére, hogy Ljubljanában és külföldön is többen tiltakoznak a kerítés építése ellen, a szlovén kormány nem áll el tervétől. Ljubljana szerint ugyanis a kontrollálatlan menekültáradat beáramlásának veszélye még nem múlt el.
Eközben a macedón sajtó arra világított rá, hogy Albániába tolódik át a migránsok egy részének útvonala annak nyomán, hogy Macedónia hatóságai lezárták a görögországi határt a gazdasági bevándorlók előtt. A Time.mk internetes portál emlékeztetett arra, hogy az albán rendőrség hétfőn feltartóztatott a Macedóniával közös határon egy 12 fős marokkói csoportot.
Migránsokkal kapcsolatos incidens történt Finnországban is, ahol tömegverekedés robbant ki keddre virradóra egy menekülteket befogadó központban, Lahti városában. A verekedésben több tucat ember vett részt, és a vita hevében egyikük több embert megsebesített késsel.
.
