Dr. Menyhárt Attila és Csallóközi Zoltán leleplezik a domborművet (Lakatos János felvétele)
A második világháborút követő 1944/45-ös vérengzésnek 40 ezer ember esett áldozatául Vajdaságban. Köztük volt Plank Ferenc sziváci apátplébános is, akit utoljára Zomborban láttak. Vélhetőleg megkínozták és agyonverték, majd egy tömegsírban végezte. Hosszú évtizedek után, most csütörtökön a mártír plébános méltó emlékhelyet kapott a sziváci katolikus templom kertjében. A Délvidék Kutató Központ szervezésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával felállították Simor Márton szobrászművész domborművét, amely Plank Ferencet ábrázolja. Az ünnepélyes felavatást szentmise előzte meg, amelyet Horváth Endre sziváci plébános celebrált. A szentmisén és az azt követő avatási szertartáson többek között jelen volt Csallóközi Zoltán, Magyarország Miniszterelnök-helyettesi Titkárságának kabinetfőnöke, dr. Menyhárt Attila, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának vezető konzulja, Forró Lajos, a Délvidék Kutató Központ alelnöke, Valka Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi tagja és Kávai Szabolcs tartományi parlamenti képviselő. Plank Ferenc domborművét Menyhárt Attila és Csallóközi Zoltán leplezte le, majd Sztrikovits János esperesplébános szentelte fel. Az avatási ünnepségen fellépett a kúlai énekkar.
Forró Lajos, a Délvidék Kutató Központ alelnöke arról számolt be a médiának, hogy minden meggyilkolt plébánosnak emlékhelyet szeretnének állítani.
Sztrikovits János esperesplébános felszenteli a domborművet (Lakatos János felvétele)
– Méltó, ám semmikép sem hivalkodó emléket állítunk a helyi papoknak, szellemi vezetőknek. A hívek, amikor bejönnek a templomba, akkor találkoznak ezzel a szörnyű történelmi eseménnyel. Voltak papok, akik híveikért kiállva itt maradtak, a hatalom részéről pedig a „verd meg a pásztort, és elszéled a nyáj” hozzáállás érvényesült. A papok különösen kegyetlen bánásmódban részesültek, ezért nagyon fontos egy olyan emlékhelyek felállítása, ahol a hívek le tudják róni a kegyeletüket. Nagyon örülök, hogy a jelenlegi magyar kormány teljes mellszélességgel támogatja az 1944/45-ös események feltárását, illetve az ehhez hasonló emlékhelyek felállítását. Kiemelném Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, aki nyitott volt erre a kérdésre, és vállalta az emlékhelyek felállításának fővédnökségét. A magyar kormánytól anyagi támogatást is kap a kutatóközpont az emlékhelyek felállítására. Az is nagyon fontos, hogy az anyaországi mellett egy nagyon erős helyi támogatás is létezik. Azt gondolom, hogy mind a Vajdasági Magyar Szövetség, mind Pásztor István teljes mértékben támogatja a szoborállítási folyamatot – mondta el Forró, majd arról is szólt, hogy minden mártírhalált halt emlékére szeretnének létrehozni emlékhelyet. Ezen folyamatosan dolgoznak, a sziváci a hetedik emlékhely, amelyet állítottak, és a munka folytatódik.
Csallóközi Zoltán úgy fogalmazott, hogy szemléletváltásra volt szükség ahhoz, hogy méltó emléket lehessen állítani a mártíroknak.
– Nagyon fontos a történelem szemlélet megváltozástatása. Negyven évig beszélni sem lehetett ezekről a tényekről, majd a rendszerváltozás után megindult a történelemszemlélet átformálása, ez azonban nem megy egyszerűen. Ma már a történelemkönyvek helyesen az igaz értékeket állítják középpontba. Nagyon fontos, hogy az új generációk megismerjék elődjeik áldozatvállalását. Mi hősökre, mártírokra emlékezünk, és próbáljuk őket példaként bevinni a köztudatba – nyilatkozta a főtanácsadó.
Dr. Menyhárt Attila szerint az emlékműállítás emlékezés és erőadás is egyben.
– Az emlékhely felavatása egyfajta emlékezés az ősökre, a mártírokra. Egyfajta erőadás is a jelen és a jövő magyarjainak a küzdelemhez, a túléléshez és ahhoz, hogy a legnehezebb időszakban sem szabad, hogy elveszítsük a hitünket – mondta a vezetőkonzul, majd arról is szólt, hogy Plank Ferencet hitében akarták megtörni kínzói. Amikor látták, hogy ez nem sikerül, akkor állatias dühükben agyonverték. Plank egyetlen bűne az volt, hogy hitet és reményt adott az embereknek a nehéz időszakban – mondta Menyhárt.
