Első ízben rendezték meg Kínában a Kína és a kelet-közép-európai országok (KKE) állami vezetőinek csúcstalálkozóját, amelyen a vendéglátó Li Ko-csiang kormányfő 16 európai (de nem csak európai uniós) ország vezetőjével, köztük Orbán Viktor miniszterelnökkel ül tárgyalóasztalhoz. A csúcstalálkozón tegnap a magyar miniszterelnök is felszólalt.
Orbán Viktor beszédet mond a csúcstalálkozón (Fotó: MTI)
„Európát megtámadták, további fenyegetésnek van kitéve, mára a biztonság vált a legfontosabb tényezővé Európában”– jelentette ki a miniszterelnök.
„Épp, hogy csak megérkeztünk Európából, és ezért sem tudjuk függetleníteni magunkat annak tudatától, hogy Európát megtámadták, további terrorista merényletek fenyegetésének van kitéve” – hangoztatta a kormányfő.
Angol nyelvű felszólalásában kiemelte, hogy a párizsi erőszakos cselekmények egyszerre jelentettek támadást valamennyi európai uniós tagországra.
„Le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket és szembe kell néznünk a súlyos következményekkel” – állapította meg Orbán Viktor.
„A biztonság mára a legfontosabb tényezővé vált Európában, és e szempontból Kína szerepe „számunkra új megközelítést kap”, ugyanis Kínának kulcsszerepe van a globális béke védelmében és a szükséges globális egyensúly fenntartásában. Ezért is fontos Európa számára, hogy Kína vezetői támogassák az európai biztonság visszaszerzésére tett erőfeszítéseket, segítsék a terror elleni erőfeszítéseket valamennyi globális politikai fórumon” – fogalmazott a magyar kormányfő.
KÖLCSÖNÖSEN ELŐNYÖS HELYZET
Orbán Viktor a kelet- és közép-európai országok, illetve Kína között hivatalosan 2012-ben útnak indított – 16+1 néven is emlegetett – együttműködésére utalva megjegyezte: „minden szülő elégedett, amikor látja a gyermekeit felnőni”. Emlékeztetett a kezdeményezés magyarországi előkészületeire, az első lengyelországi csúcsra, és úgy vélte, hogy a negyedik csúcstalálkozó alkalmával ez az együttműködés új szinten folytatódhat. Mint mondta, világosan emlékszik az első teljes körű találkozót követő visszhangokra, amelyek nem voltak híján a kétkedéseknek, és olyasfajta megjegyzéseknek, miszerint a kelet- és közép-európai országokat Kína a befolyása alá vonja, végül súlyos veszteségeket fog okozni nekik. Megfogalmazása szerint széles körben elterjedt vélekedés volt akkoriban, hogy Kína erősödése időleges, a pénzügyi válság ezt nagyban alá fogja ásni.
„Manapság azonban ennek pontosan az ellenkezőjét látjuk, Kína az állandó és hosszú távú fejlődés útján halad, és mindannyian tudjuk, hogy hamarosan a legerősebb gazdaság lesz a világon” – emelte ki Orbán Viktor.
Hangsúlyozta, hogy még ha más és más súlyú partnerekről is van szó, kapcsolataik az egyenlőségre és a kölcsönös tiszteletre alapulnak. A miniszterelnök elmondta, hogy Magyarországra több mint 3,5 milliárd dollár értékű kínai beruházás érkezett. Ez pedig – mint fogalmazott – egyáltalán nem jelent „nyomást” az országra, hanem sokkal inkább kölcsönösen előnyös helyzetet. Hozzátette: mindkét fél szeretné, ha a tendencia folytatódna.
Orbán Viktor úgy értékelte, hogy a kapcsolatok kiállták az idő próbáját, ami pedig a jövőt illeti, úgy vélte, hatalmas lehetőségek előtt állnak.
MAGYAR TÁMOGATÁS MONTENEGRÓ NATO-TAGSÁGÁNAK
Orbán Viktor kormányfő Szucsouban tárgyalt Milo Đukanović montenegrói, majd Algirdas Butkevicius litván miniszterelnökkel. A találkozókon Montenegró NATO- és EU-tagsága, illetve egy jövő év eleji magyar–litván üzleti fórum volt a fő téma – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője kedden az MTI-vel.
A Milo Đukanovićtyal tartott egyeztetésen Orbán Viktor kifejtette, Magyarország elkötelezett támogatója Montenegró NATO-tagságának, egyben utasította Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy a szövetség jövő heti külügyminiszteri értekezletén határozottan álljon ki Montenegró meghívása mellett. A magyar miniszterelnök világossá tette továbbá, hogy erőteljesen támogatja Montenegró európai uniós tagságát is, mert a nyugat-balkáni térség stabilitásához vezető leghatékonyabb út az európai és euroatlanti integráció.
A litván miniszterelnökkel megállapodtak, hogy a két ország gazdasági együttműködésének fokozása érdekében a jövő év legelejére Szijjártó Péter miniszter előkészít egy budapesti magyar–litván üzleti fórumot, amelyen a magas hozzáadott értékű, kutatás-fejlesztésre alapuló ágazatokban történő együttműködés részleteiről lehet majd egyeztetni.
