Barack Obama amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő fátylat borított az iráni atomegyezmény miatti nézeteltérésekre, és a jövendő együttműködésről tárgyalt. Washingtoni tárgyalásai során Netanjahu egyenesen „felfedezte Amerikát” – írta a Háárec, kiemelve, hogy a korábbi találkozókkal szemben az izraeli kormányfő ezúttal „kiváló, sőt emelkedett hangulatban” hagyta el a Fehér Házat. Tizenhárom hónappal az utolsó személyes találkozó és négy hónappal az utolsó telefonbeszélgetés után szinte eufórikusan számolt be a tárgyalásról, amely az eredetileg tervezettnél háromnegyed órával tovább tartott.
„Netanjahu felfedezte Amerikát” – szögezte le a lap, amelyen szerinte a vitatott iráni egyezménnyel terhelt múlt helyett a közös jövőbeli tennivalókkal foglalkoztak. Az izraeli miniszterelnök saját értékelése szerint ez volt az eddigi legjobb találkozó, és ha nem is értettek egyet mindenben, de a közös cselekvésről tárgyaltak. Mindezek után tolakodik a kérdés; az utóbbi hét évben miért kellett folyamatosan „háborút” folytatni Izrael legnagyobb szövetségesének elnökével? Bárhogy is forgatjuk, minden arra vall, hogy az iráni atomalku jó szolgálatot tett a két ország kapcsolatának, mert a nézeteltérést félretéve már harag nélkül nézhetnek a jövő felé.
Netanjahu közölte, hogy a Szíriával kapcsolatos nagyhatalmi megállapodásoknak figyelembe kell venniük Izrael érdekeit. Ismét vázolta az országa számára elfogadhatatlan határvonalakat: Irán nem nyithat új frontot a zsidó állam ellen a Golán-fennsíkról, és Jeruzsálem ezentúl is megakadályozza a fegyverek Libanonba szállítását Szíriából.
Obama és Netnjahu a 2017 és 2027 közötti Izraelnek szánt amerikai katonai segély ügyét is megvitatta. Összegről egyikük sem nyilatkozott, de médiaértesülések szerint Jeruzsálem évi ötmilliárd dollárt kér, és valószínűleg valahol négy és öt milliárd között születik majd meg a kompromisszum. Netanjahu az ötmilliárdnál is feljebb „tolva” az összeget, azzal érvelt, hogy a rakétatechnológia és más precíziós fegyverek fejlődése olyan költségek elé állítják Izraelt, amelyek 2007-ben, a segélyek legutóbbi megállapításakor még nem léteztek. Megegyeztek, hogy decemberben egy amerikai bizottság utazik Izraelbe a tárgyalások folytatására. Az alku hetekig, hónapokig is eltarthat.
Az amerikai katonai támogatás jelenleg évi 3,1 milliárd dollárt tesz ki, de az elnökválasztás előtt álló Obama kénytelen növelni ezt az összeget egyrészt a zsidó adományozók és a befolyásos szavazók miatt, másrészt azért, mert Izrael Washington legbiztosabb közel-keleti katonai és stratégiai szövetségese. Jelenleg az egyre növekvő izraeli katonai költségvetésnek mintegy 6 százalékát fedezi az amerikai segély, amely az évtizedek során folyamatosan veszített jelentőségéből, mert a fejlett iparával gazdaságilag sikeres zsidó állam egyre nagyobb részben képes maga fedezni önvédelmi kiadásait.
Netanjahu elismerte, hogy az amerikai elnökök közül Obama járult hozzá a legnagyobb mértékben – a katonai technológiák átadásával is – Izrael biztonságához, miután a politikai vitákat leválasztotta a katonai segélyek kérdéséről. Noha a katonai segély ügyét csak 2017 végéig kell lezárni, és Obama ezt a 2017 januárjában felesküdő utódjára is hagyhatná, az amerikai elnök még hivatali idejében szeretne megállapodásra jutni. Netanjahu az alku során emlékeztetett arra, hogy Izrael csak mintegy feleannyi segélyt kap Washingtontól, mint Dél-Korea.
A palesztin kérdésben Netanjahu hangsúlyozta, hogy továbbra is a két népnek két államot ígérő olyan megoldás híve, amelyben a palesztin állam fegyvertelen, és elismeri Izraelt zsidó államnak, valamint közölte, kész lépéseket tenni a jelenlegi feszültség enyhítésére. A Fehér Ház már nem kérte a telepépítések befagyasztását, csak a nyugalom és a stabilitás helyreállítását.
Washington letett róla, hogy Obama elnöklése idején békeegyezmény szülessen a palesztinokkal, sőt még a tárgyalások újraindulását sem erőltetik a következő év során. Ennek nyílt beismerése akkor is meglepő, ha Obama elődei sem tudtak áttörést elérni.
