A világ különböző régióiban jelentkező pénzügyi, gazdasági krízisek továbbterjedésének sebessége rendkívüli módon felgyorsult az elmúlt évtizedekben – értettek egyet a válságok társadalmi és gazdasági hatásairól rendezett hétfői szegedi kerekasztal-beszélgetés résztvevői.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Gazdaságtudományi Karán szervezett beszélgetésen elmondta, többek között a globalizáció erősödése és a kommunikáció fejlődése következtében a válságok lefutása felgyorsult, a világban jelentkező krízisek hatásai egyre hamarabb érezhetőek Magyarországon.
Az SZTE professzoraként is dolgozó szakember felhívta a figyelmet arra, Magyarország gazdasági teljesítményét a rendszerváltozás óta folyamatosan külső finanszírozással érte el, kezdetben a privatizációs bevételek, majd az eladósodás, az utóbbi időszakban pedig az uniós támogatások jelentették ezt a forrást.
„Ha nem akarunk újabb válságba kerülni, 2020-ra költségvetési és gazdasági értelemben is önfenntartóvá kell, hogy váljunk” – hangsúlyozta Kovács Árpád. Hozzátette: ezért nagyon sokat kell dolgozni a következő években, de a cél nem elérhetetlen, az idei évre várható 2 százalék körüli költségvetési hiány ebbe az irányba tett jó lépés.
Szapáry György, a jegybank korábbi alelnöke úgy fogalmazott, a 2008-ban az Egyesült Államokból indult pénzügyi válság gazdasági, majd politikai krízissé alakult, és ezek következményeként bizalmi válság alakult ki. Ennek hatásaként nyúlt hosszúra a válságból való kilábalás időszaka. Olyan országokban, ahol a költségvetési hiány és az adósság is alacsony, a fogyasztók a bizalom hiánya miatt továbbra sem költik a pénzt, inkább a megtakarítás mellett döntenek – tette hozzá.
A szakember rámutatott, Magyarország az elmúlt években a költségvetési hiány és a külső forrásokra való utaltság csökkentésével mérsékelte sebezhetőségét.
Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára szerint a bizalmi válság egyik következménye a túlszabályozottság, ez az oka annak, hogy a pénzintézetek nem tudnak a gazdaságban olyan aktív szerepet játszani, mint amilyenre szükség lenne.
A főtitkár közölte, a Bankszövetség megállapodott a jegybankkal azokról a lépésekről, amelyek rövid távon ellensúlyozni tudják a növekedési hitelprogram kivezetésének hatásait a vállalkozások hitelezésében.
Hári Tibor, a Baptista Szeretetszolgálat munkatársának azon felvetésére, hogy a pénzügyi kultúra erősítésére lenne szükség, Kovács Levente elmondta, az elmúlt tanévben – az Európai Bankföderáció kezdeményezéséhez csatlakozva – a szövetség 660 iskolában tartott a diákoknak foglalkozásokat a családi költségvetés témájában. A kedvező fogadtatásnak köszönhetően az idei tanévben a programot már valamennyi iskolára kiterjesztik.
