Ha takarékoskodnak, azt mindenféleképpen dinárban tegyék a banki kliensek! – hívták fel a figyelmet a napokban az ország pénzügyi szaktekintélyei a takarékossági világhét alkalmából.
Más szakemberek velük szemben arra mutattak rá, hogy nem biztos az, hogy Szerbiában legjobb „pihentetni” a pénzt.
A Kamatica pénzügyi portál információja szerint a takarékossági héten a bankok a múlt évvel összevetve az idén 20 százalékkal kínálnak kevesebb kamatot a dinárbetétekre, az euró illetően azonban harminc százalékkal. A portál szerint ennek ellenére is stabilan növekszik a takarékbetétek mértéke.
A dinárbetét hétszer nagyobb kamatot kínál (Fotó: Dávid Csilla)
A jegybank információi szerint a kliensek továbbra is inkább euróban tesznek félre, hiszen az év eleje óta az eurótakarékok összértéke 64,9 millióra nőtt, a dinár esetében ez 4 milliárd, annak ellenére, hogy a dináralapú lehetőség hétszer nagyobb kamatot kínált.
A szakemberek szerint a dinárt kell előnyben részesíteni, ha valaki elhatározza, hogy takarékbetétet helyez a bankba.
Jorgovanka Tabaković bankkormányzó szerint az euró jelenlegi monetáris viszonyai miatt a banki ügyfelek leginkább a dináralapú takarékkal tudnak hasznot húzni.
– Az Európai Központi Bank gazdaságélénkítő és defláció-orvosló intézkedései átmenetileg bizonytalan valutává tették az eurót a bankbetétek szempontjából. Emellett a szerbiai banki színtéren jelenleg kedvezőbb feltételekkel kecsegtet a dináralapú takarék – magyarázta a bankkormányzó, aki szerint egy ilyen forgatókönyv a dinár-alapú kölcsönök piacát is nagyban fellendítené.
– Ez a helyzet hosszabb távon akár ahhoz is hozzájárulhat, hogy nagyobb legyen a dinárbetétek aránya a monetáris rendszerben, és ez tovább javíthat a szerbiai valuta stabilitásán – tette hozzá Jorgovanka Tabaković.
Dejan Šoškić egyetemi tanár, a Szerbiai Nemzeti Bank (SZNB) volt vezetője szerint is kifizetődőbb előnyben részesíteni a dinárt.
– A dináralapú takarékosság azért is fontos, mert nagyban hozzájárul a szerbiai pénzügyi rendszer felépüléséhez. Így csökkennek a valutakockázatok, mint ahogy hosszabb távon a kamat és a provízió is – fejtette ki az egyetemi tanár, aki szerint végső ideje, hogy a polgárok újra bízni kezdjenek a dinárban mint valutában.
– A hiperinfláció 20 éve elmúlt. A deviza használata pedig automatikusan növeli a banki költségek mértékét, hiszen egy másik pénznem használata növelné a valutakockázatot. Ilyen esetekben gondot okozhat például az adott valuta árfolyamának ugrásszerű növekedése. A svájcifrank-alapú hiteleket nyögő ügyfelek tapasztalták meg legjobban ilyesminek a következményeit – magyarázta a szakember.
Šoškić azt is elmondta, hogy a jegybank idevágó analízisei is a dinárbetétek mellett szólnak, ugyanis több összehasonlítás is arról tanúskodik, hogy a szerbiai valutával való takarékoskodás több hasznot hoz.
A jelenlegi európai monetáris helyzettel kapcsolatban a szakember megjegyezte, hogy az Európai Központi Bank (ECB) gazdaságélénkítő, 60 milliárdos kötvénynyomtatási akciója nem hozta meg a kívánt hatást, emiatt a betétkamatok még egy ideig alacsonyak lesznek.
Az egyetemi tanár arra is rámutatott, hogy a dináralapú kölcsönök mértékének csökkenése több dolog függvénye, viszont elsősorban akkor lehet róla komolyabban beszélni, ha a jegybank tovább csökkenti az irányadó kamatot, amelyet már az elmúlt néhány évben folyamatosan lefaragott.
– Ebben a kérdésben nagy szerepet játszanak a megtérítetlen hitelek is. Rendezésük érdekében az államnak kellene először lépnie, viszont tény, hogy a bankoknak is ki kell venniük ebből a részüket – fejezte be a professzor.
NEM BIZTOS, HOGY MEGÉRI TAKARÉKOSKODNI SZERBIÁBAN
Más szakemberek ezzel szemben úgy gondolják, hogy a pénzt semmilyen formában nem teljesen kifizetődő bankban hagyni.
Az új fizetésszolgáltatásokról szóló törvény például nagyban megkönnyíti a szerbiai polgároknak, hogy pénzüket külföldre vigyék. Félő azonban, hogy a kliensek Boszniába vagy Montenegróba viszik a tőkét, ahol a letétekért a bankok akár kétszer akkora kamatot fizetnek, mint itt.
Milan Kovačević befektetési szakértő szerint jelen pillanatban többet ér kifizetődő projektumokba fektetni a félretett pénzt.
– Úgy gondolom, hogy megéri a hazai piacon elkölteni vagy befektetni a pénzt, mert ez hozzájárul a gazdaság felerősödéséhez és a termelés serkentéséhez. Jobb így kezelni, mint a bankban vigyázni a külföldi valutában lévő pénzt, amire alacsony a kamat, ráadásul az állam irányába is adózni kell.
Ezért merem azt állítani, hogy a jövőben többen is inkább Boszniában és Montenegróban fognak takarékoskodni, mivel ott magasabbak a betétkamatok. A dinárösszegek esetében sincs ez másképp, hiszen nem várható túl nagy haszon – nyilatkozta.
VASÁRNAP TAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAP
Október utolsó munkanapja takarékossági világnap. A dátum az 1924-es milánói nemzetközi pénzügyi konferenciának állít emléket. A világ takarékpénztárainak 1924 októberében Milánóban rendezett nemzetközi konferenciáján Európa, Ázsia, Ausztrália 28 országa takarékpénztárainak küldöttei fordultak a világ takarékpénztáraihoz, hogy ünnepeljék a jövőben október utolsó munkanapján a takarékosság világnapját. Szerbiában hagyományosan a takarékossági világnapon kezdődik a takarékossági hét, amelyen a bankok különféle kedvezményeket kínálnak a takarékoskodni kívánó ügyfeleknek. A Pro Credit Bank például a takarékossági héten lehetőséget nyújt eurótakarék elhelyezésére 14 hónapos határidőre, 1,5 százalékos kamattal.
