2024. április 26., péntek

Nincs ítélet a kétnyelvű helységnévtáblák ügyében

A Kolozs megyei törvényszék megtárgyalta hétfőn a Minority Rights Egyesület többnyelvű kolozsvári helységnévtáblák kihelyezéséért indított keresetét, és két hét múlva hirdet ítéletet. Szőcs Sándor ügyvéd, a felperes egyesület elnöke az MTI-nek elmondta, az egyesület mellett mintegy 2500 kolozsvári polgár kérvényezte a polgármesteri hivatalban a többnyelvű helységnévtábla kihelyezését, és miután elutasító választ kaptak közülük 403-an nyújtottak be a felperes egyesület melletti támogatói keresetet a törvényszéken.

A felperes egyesület és a céljait támogató Musai-Muszáj akciócsoport azért kérte a kolozsvári magyar polgárok csatlakozását, mert egy februári perben arra hivatkozva utasította el a kereset érdemi megvitatását a táblabíróság, hogy az – akkori keresetet benyújtó – Hollandiában bejegyzett alapítvány nem jogosult a kolozsvári magyarok nevében pereskedni. A holland alapítvány alapfokon pert nyert a polgármesteri hivatal ellen. A törvényszék kötelezte a kolozsvári polgármesteri hivatalt, hogy helyezzen ki magyar nyelvű helységnévtáblákat is Kolozsvár bejárataihoz.

Szőcs Sándor az MTI-nek elmondta, a polgármesteri hivatal ezúttal is arra hivatkozott beadványában, hogy a Kolozsváron bejegyzett Minority Rights Egyesület nem jogosult a magyarok nevében pereskedni. Ezért jól jött, hogy a kolozsvári magyarok közül sokan személyesen is beléptek a perbe. Az ügyvéd jó jelnek tekintette, hogy nem született már az első tárgyaláson ítélet. „Azt jelenti, hogy a bíró komolyan veszi a dolgát” – magyarázta a Minority Right Egyesület elnöke.

A román közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább ötödét, de húszszázalékos kisebbségarány alatt sem tiltja az anyanyelvű feliratozást. Kolozsváron a legutóbbi népszámlálás szerint a megközelítőleg 50 ezer kolozsvári magyar a város 310 ezres összlakossághoz viszonyítva csak 16 százalékot tesz ki. A városháza több ízben azzal hárította el a kétnyelvű feliratozásra vonatkozó magyar kéréseket, hogy a törvény nem kötelezi erre.