Szerbiába az év első felében 675 millió dollár, vagyis alig 600 millió euró értékű külföldi beruházás áramlott be. Ez az összeg 4,3 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Az egész évre szóló kimutatások pedig 2014-re vonatkozólag 1,2 milliárd eurós külföldi tőkekihelyezésről számolnak be – írja a belgrádi sajtó.
A szakemberek úgy vélik, hogy az ország gazdasága a tervezett ütemben fejlődhessen, és megvalósíthassa a kitűzött célokat, évente legalább 1,5–2 milliárd eurós külföldi tőkére lenne szükség.
Az Egyesült Nemzetek szakosztálya, amely a tőkekihelyezések alakulását követi, éves jelentésében arról számol be, hogy nem csupán Szerbiában, hanem világviszonylatban is csökkentek a beruházások. A kimutatás szerint 2014-ben átlag 16 százalékkal kevesebbet fektettek be. Mindezt a globális gazdaság ingatagságával, a világpolitikai helyzet bizonytalanságával és a fokozott geopolitikai rizikótényezőkkel magyarázzák.
Az említett jelentés szerint tavaly Szerbia mintegy kétmillió dollár értékű beruházást (bruttóban kifejezve) tudott idevonzani, 2,7 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ahhoz viszont – áll az Egyesült Nemzetek éves jelentésében –, hogy Szerbia gazadsági növekedésről beszélhessen, az állami, külföldi vagy éppen hazai beruházások értékének ennél sokkal nagyobbnak, a bruttó társadalmi össztermék negyedének kellene lennie.
– Nem kell nagy tudomány ahhoz, hogy leszögezzük, minél több a külföldi befektetés-beáramlás, annál pezsgőbb a gazdasági élet. Reálisan, Szerbiának évente mintegy 1,5–2 milliárd euró külföldi tőkét illene becsalogatni a gazdaságába, emellett az állami támogatások is növelésre szorulnak, hogy együttesen az ország GDP-jének legalább az egynegyedét alkossák. Ez számokban kifejezve mintegy 7-8 milliárd eurót jelentene. Jelenleg az országban megvalósított beruházások a bruttó társadalmi össztermék alig egyötödét teszik ki – állítja Milojko Arsić, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának professzora.
Szerbiában az a gond – részletezi a professzor –, hogy nagyon kevés a megtarkarítások összege, amely tulajdonképpen a beruházások alapját képezné. A megoldás kulcsa a külföldi tőkebeáramlások növelésében rejlik, ami közvetett módon állami beavatkozást is igényel, mert minél kedvezőbbek a makrogazdasági mutatók, fejlettebb a közműhálózat és hatékonyabb az állami apparátus, annál jobban növelhető a beruházási kedv.
Milojko Arsić szerint az államnak nem pénzbeli támogatással kellene serkentenie a beruházásokat, hanem korszerű infrastruktúrával ellátott telkek felkínálásával. A támogatásokat kizárólag az állami nagyberuházások érdemlik meg.
