2021. június 17., csütörtök
EGYIPTOMI VÁLASZTÁS

Felsorakozhatnak az elnök mögött

Második parlamenti választását tartja Egyiptom, amióta 2011-ben a lakosság megbuktatta Hoszni Mubarak államfőt és diktatórikus rendszerét. A fanatikus dzsihadisták támadásaitól tartva a hatóságok rendkívül szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be. A választók és a szavazóhelyiségek biztonságára mintegy 120 ezer rendőr és 185 ezer katona vigyáz.

Az arab világ legnépesebb, csaknem 90 millió lakosú országa jelentős változásokon ment át Mubarak trónfosztása óta. A 2012 májusában megválasztott iszlamista államfőt, Mohamed Murszit jó egy évvel később – részben az ellene tüntetők nyomására – a hadsereg elmozdította tisztségéből. Helyére a tavalyi elnökválasztás győztese, és a 2013-as puccsot vezető Abdel-Fattáh esz-Szíszi extábornok, volt védelmi miniszter került. Ő azóta rendeletekkel kormányoz, mivel a parlament alsóházát 2012-ben, a felsőházat pedig egy évvel később szélnek eresztették.

Választanak a piramisok országában (Beta/AP)
Választanak a piramisok országában (Beta/AP)

Murszit letartóztatták, és bírósági eljárást indítottak ellene. Az őt támogató iszlamista Muzulmán Testvériség mozgalmat pedig betiltották, majd terrorista szervezetté nyilvánították; tagjait üldözik.

Az idei választást két szakaszban bonyolítják le, de héthónapos késéssel. A voksolást eredetileg márciusra tervezték, ám a választási körzethatárok körüli viták miatt elhalasztották.

Az első szakaszban (a 27 kormányzóságból 14-ben) vasárnap és hétfőn járulhat(ott) urnák elé a szavazásra jogosult 55,5 millió polgár egy része. A második menetben, november 22-én és 23-án, az ország másik 13 kormányzóságában voksolhatnak az egyiptomiak.

Az 596 parlamenti helyből 448, vagyis a mandátumok 75 százaléka egyéni jelölteknek jut. A pártkoalíciók listáján szereplők mindössze 20 százalékon osztozhatnak, a fennmaradó 5 százaléknyi mandátum (28 képviselői hely) pedig az államfő által javasolt szerencséseknek van fenntartva.

A várhatóan decemberben megalakuló új összetételű (immár egykamarás) törvényhozás valószínűleg nem lesz jelentős ellensúlya esz-Szíszi hatalmának, mivel a vezető koalíciók és az esélyes egyéni jelöltek többsége már korábban feltétlen támogatásáról biztosította az elnököt. Sőt, azt is jelezték: hozzájárulnak a 2014 óta hatályos új alkotmány módosításához, hogy ezáltal – saját hatáskörük rovására – többlethatalmat kapjon az államfő. Ha ezt sikerül megvalósítani, az elnök a parlament beleegyezése nélkül menesztheti a kormányfőt és a minisztereket is.

Az iszlamisták sem okozhatnak neki komolyabb fejtörést. Őket ugyanis mindössze egyetlen párt, az an-Núr képviseli a választáson. Ráadásul a konzervatív szalafista irányzatot képviselő politikai erő már régen nyíltan esz-Szíszi mellé állt.

Nagy meglepetésre így aligha kell számítani a Közel-Kelet kiemelten fontos országában. Legfeljebb a választási részvétel marad el a hatalom várakozásai mögött. Helyi szakértők azt gyanítják, hogy akár rekordot is dönthet a távolmaradók száma.