Az erdélyi Pusztakamaráson (Camarasu) vasárnap felavatták a falu nagy szülöttének, Sütő Andrásnak a felújított emlékházát – tájékoztatott hírlevelében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az avatóünnepségen mondott ünnepi beszédében az erdélyi magyar irodalom és közélet szétválaszthatatlanságáról szólt, megemlítvén, hogy Sütő András 1989 után a szövetségben vállalt szerepet. Az írót 1990-ben, Marosvásárhely fekete márciusában, az RMDSZ-székházát feldúló tömeg súlyosan bántalmazta, fél szemére megvakította. „Sütő András tudta, hogy az erdélyi magyarság és az erdélyi magyar politika történetében az írói mivolt és a közéleti szerepvállalás mindig együtt járt. E kettőt igazából nem lehetett szétválasztani: az igazi íróknál ez soha nem vált a mű rovására, a közéleti szerepet pedig nem akadályozta az írói munka” – idézte Kelemen Hunort az RMDSZ hírlevele. A szövetség elnöke megemlítette: Sütő András művei azokat a fájdalmakat közvetítették, amelyek a sötét nyolcvanas években az erdélyi magyar közösséget érték. Úgy vélte, az író szülőházának olyan zarándokhellyé kell válnia, ahová ellátogathatnak a Kárpát-medencéből mindazok, akik Sütő öröksége, irodalmi és közéleti pályájának fennmaradt emlékei iránt érdeklődnek.
Széman Péter, az emlékházat felújító Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke azt hangsúlyozta, hogy a magyar szórványnak számító Mezőségen különösen fontos az emlékház létrehozása, Brendus Réka, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezető-helyettese pedig a magyar kormány üzenetét tolmácsolva rámutatott: a Sütő-emlékház is tanúsítja, hogy egy szórványközösség, a gyakran hangoztatott hátrányai ellenére is értéket teremt.
