„A legnagyobb emberkísérlet résztvevői vagyunk. Az elmúlt 5000 évben még sosem volt ilyen alacsony a kamatkörnyezet. Amerika megijedt Kínától.” Ilyen és ehhez hasonló címeket, kommenteket olvasni az amerikai jegybank szerepét betöltő pénzintézetnek, a Fednek a pénteki döntése kapcsán.
Nagy volt a várakozás és az izgalom előzőleg világszerte, majd meglepően simán, 9:1 arányban döntött a Fed Nyíltpiaci Bizottsága a jelenlegi kamatszint megtartásáról. Az elemzők többsége erre a döntésre számított, de azért szorosabb szavazati arányt vártak. A döntés után Janet Yellen, a Fed elnöke kiemelte, hogy azért tisztában vannak azzal, hogy hosszú távon mégsem tartható fenn a nulla százalékos alapkamat. A Fed elnökének kijelentése szerint a döntés hátterében az áll, hogy a világgazdaság stabilitása kívülről fenyegetett. Maga a megfogalmazás is ellentmondásos, hiszen a világgazdaságon kívül nincs is valódi gazdasági környezet, gazdasági mozgás. Pedig az elnök ezt nyilván nem tréfának szánta, sem pedig utalásnak az esetleges földönkívüli civilizációk lesújtó makroadataira. Előbb jól megijesztette a piacokat, majd a megnyugvás jelei voltak tapasztalhatóak. A kamatok már hét éve, vagyis a 2008-as válság kitörése óta vannak ilyen alacsony, 0–0,25 százalékos szinten. Valóban nem volt ilyesmi korábban. Tényleg mondhatjuk, hogy az elmúlt ötezer évben sem, amit egy amerikai kutatóintézet grafikonnal is megpróbált szemléltetni. Felfogható úgy is a dolog, mintha a Fed Nyíltpiaci Bizottsága azzal kísérletezne, hogy meddig feszíthető a húr.
Európának is jó
A kamatszintnek számos hatása van. Egyik közülük, hogy az alacsony kamat átrendezi a lakossági vagyont. A sokáig alacsonyan tartott kamat az egyszerű emberek megtakarításait sérti leginkább, hiszen a bankbetétek után is kevesebb kamat jár, a gazdagok viszont ebből is jelentősen profitálni tudnak. Yellen az ide vonatkozó újságírói kérdésre azt mondta, a Fed-nek nem elsődlegesen kell a vagyonhatással foglalkozni. Emlékeztetett eredeti céljukra: minél több embert helyezni vissza a munkaerőpiacra és javítani a gazdasági feltételeket. Hozzátette azonban, hogy az alacsony kamatok segítenek a lakosságnak abban is, hogy alacsonyabbak legyenek a hitelek törlesztőrészletei.
Az olajárak tartós esése miatt az infláció továbbra is alacsony maradhat. Ugyanakkor az amerikai gazdaság jól teljesít, és a várakozások, előrejelzések szerint kitart a lendület. A világgazdasági folyamatokat pedig továbbra is elemzik. Önmagában az amerikai gazdaság ugyanis egyre jobb mutatókat produkál, tehát biztosan nem ez volt a meghatározó szempont a tegnapi döntéshez. 3,7 százalékos volt a második negyedévi GDP-bővülés. Az 5,1 százalékos munkanélküliségi ráta pedig teljes foglalkoztatottságnak számít az uralkodó felfogás szerint. Az európai vállalatok eddig lényegében a haszonélvezői voltak a dollár erősödésének. Ha a Fed lépése a dollár további erősödését és az euró gyengülését eredményezi, az ismét vonzóvá teheti a kínai lassulás miatt megtorpant európai piacokat.
„Amerika visszainteget…”
Nagy várakozások előzték meg a Fed döntését. Az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény változatlan szinten hagyta a kamatot. A döntéssel kapcsolatban kiadott közleményben az áll, hogy elsősorban a kínai gazdaság lassulásával kapcsolatos aggodalmak befolyásolták a jegybank döntéshozóit, a világ tőzsdéi azonban vegyesen reagáltak a döntésre. Elemzők szerint nem az első kamatemelés időpontja lesz meghatározó a világgazdaság szempontjából, hanem ami utána történik: a várható kamatpálya. Amikor a Fed vezetői már biztosak lesznek abban, hogy a gazdaság fenntartható növekedési pályán lesz, fokozatos kezdik meg a kamat emelését. Azért halaszthatták el a döntést, mert úgy látták, túl heves piaci reakció kísérte volna a kamatnövelést. A Fed elnöke a döntést követő nyilatkozataiban nem tett utalást arra, hogy mikor növelhetnek, ebből viszont arra lehet következtetni, hogy az idén már nagy valószínűséggel nem fognak. A hangvétel pedig a Fed döntéshozóinak kiemelkedően magas óvatosságára utal. Nem meglepő a kamatemelés elhalasztása, hiszen a feltörekvő piacon eladói nyomás tapasztalható, az erős dollár ezzel megspékelve azonban lassíthatja az amerikai gazdaságot az előttünk álló időszakban. Akik az olajárakon keresztül vizsgálják a folyamatokat, azok szerint a mostaninál magasabb olajárak kellenének a kamat növeléséhez. Az elemzők általában két 25 bázispontos kamatemelésre számítanak 2016 és 2017 folyamán, tehát csak óvatos kamatemelésre. Stabil dollárárfolyam, magasabb olajárak és javulás kellene a munkaerőpiacon ahhoz, hogy ideális feltételeket teremtsenek egy kamatemeléshez. Két 25 bázispontos emelésre számítanak 2016-ra, majd további két ugyanekkora szigorításra 2017-ben. A legtöbb elemző egyetért abban, hogy a Fed döntéseinek mechanizmusában egyre nagyobb szerepet játszik az a szempont, hogy mi történik a világban, az amerikai gazdaság trendjeit pedig ma már ebből a szempontból vizsgálják.
