A horvát miniszterelnök jobban tenné, ha a menekültek befogadását szolgáló horvát rendszerre figyelne éles nyilatkozatok kimondása helyett, e rendszer ugyanis egy nap alatt bedőlt – értett egyet Belgrádban Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter és Ivica Dačić, a hazai diplomácia vezetője. Zoran Milanović azt találta ugyanis nyilatkozni, hogy „Szerbia csak egy légy, miközben Horvátország egy sas, a sasok pedig nem vadásznak legyekre”. Ezzel a nem túl világos és furcsa hasonlattal akarta valahogyan megmagyarázni, melyik ország mekkora szereppel és felelősséggel bír a migránsválság kezelésében. Nebojša Stefanović belügyminiszter, aki szintén részt vett a találkozón, elmondta, hogy meglepetéssel vette tudomásul Horvátország felkészületlenségét, egy évig volt ugyanis ideje szemlélni azt, mi történik Szerbiával. Bejelentette továbbá, némileg csillapítva a kedélyeket, hogy a szerb és horvát hatóságok együtt mindent megtesznek majd az autóutak és határátkelők normális forgalmának visszaállítása érdekében.
Szijjártó elmondta, hogy a horvát kormányfő Magyarországot is megsértette, amikor a magyar intézkedéseket a huszadik század legsötétebb tetteihez hasonlította. Szerencsésebb lett volna, ha a támadásokra szánt időt felkészülésre fordította volna Horvátország, állapította meg a magyar külügyminiszter.
– Horvátország csupán annyit tesz, hogy tömegesen szállítja a magyar határhoz a migránsokat szállás és ellátás szavatolása helyett. Milyen európai szolidaritás ez? – tette fel a kérdést, majd hozzátette, hogy az előírásokkal ellentétes a horvát viszonyulás, hiszen a határ illegális átlépésére buzdítja az embereket.
Megerősítette, hogy Magyarország már építi a kerítést a horvát határ mentén is a végeláthatatlan illegális átlépések elkerülése végett. Negyven kilométeres hosszúságú szakaszról van szó a beremendi átkelő közelében.
Szijjártó elnézést kért a szerb köztévé stábját ért sérülések miatt is, mint mondta, a magyar rendőrségnek reagálnia kellett, amikor erőszakos migránsok egy csoportja betondarabokkal és kövekkel indult neki a hatóságnak.
„AMÍG NEKÜNK VAN MIT ENNÜNK, JUT A MENEKÜLTEKNEK IS”
Európának ma azt kell megmutatnia, hogy vajon csak területeket és gazdagságot volt-e képes a múltban rabolni másoktól, vagy képes a földgolyó minden emberéről is gondoskodni, ha kell, jegyezte meg Tomislav Nikolić államfő. Véleményének adott hangot, hogy a menekültkérdés megoldásának kulcsa az Európai Unió alapító tagállamainak kezében van, melyek viszont főként Szerbiára hárítják a felelősséget, s ez morálisnak és normálisnak sem nevezhető. Mindemellett nem számít fenntarthatónak sem a kialakult helyzet, hiszen lassan elveszítjük felette az uralmat.
– Ha Európában van valaki, aki komolyan gondolkodik a biztonsági kérdésekről és a kontinens jövőjéről, akkor eljött az ideje annak, hogy megmondja, mit kell tenni, s az utasításokat minden európai uniós tagállamnak végre kell hajtania. Ha nem ez történik, akkor egy paradox helyzet alakul ki, melyben most már nem csupán könnygázt dobálnának a szerbiai területen tartózkodó menekültekre, hanem megsebesítésükön tevékenykednének. Ez kétségkívül megrontaná a kapcsolatainkat ezekkel az országokkal. Nem számít ugyanis, hogy a menekültek nem szerb állampolgárok, az számít, hogy az adott pillanatban a mi területünkön tartózkodnak – jelentette ki az elnök.
Szerbia, mint mondta, nem lesz olyan önző, mint az unió egyes tagállamai.
– Amíg nekünk van mit enni, addig azoknak is jut, akik kénytelenek a tervezettnél és elfogadhatónál hosszabb időt eltölteni országunkban – tette hozzá Nikolić.
Abszurdumnak nevezte, hogy Szerbia jobban tartja magát az uniós előírásokhoz, mint az unió tagjai, akik semmilyen figyelmeztetést sem kapnak viszonyulásuk miatt Brüsszeltől.
– Egyes szomszédaink felfegyverkeztek olyan emberek ellen, akik több okból kénytelenek elhagyni hazájukat, s ezen okok között természetesen ott van a háború is. A szerb nép is átesett ilyen megpróbáltatásokon, csak akkor senki sem segített neki, még maga Szerbia sem törődött saját népével eléggé, amikor menekülni kényszerült. Most korábbi bűneink megbocsátását is reméljük attól, ha segítünk a rászorulókon – közölte az államfő.
SEGÍTSÉG SZERBIÁNAK
Maja Kocijančič, az uniós bővítési biztos sajtófelelőse arról számolt be, hogy az Európai Bizottság keresi annak lehetőségét, hogyan tudna segíteni Szerbiának a menekültek ellátásában. Rendkívüli pénzjuttatáson töprengenek, mondta, majd emlékeztetett, hogy az IPA-program migrációs modulja 54 millió eurós keretet szabott meg Szerbia számára a 2015 és 2020 közötti időszakban. Mint mondta, gondolkodnak, hogyan lehetne ezenfelül további pénzt előteremteni. Az EB egyébként kritizálta Horvátországot és Magyarországot a határzárlat bevezetése miatt, mely megakadályozza a menekülteket abban, hogy menedékjogot kérjenek.
