Köztársasági képviselőházi eljárásba került a kormány által elfogadott, jelzáloghitelekről szóló törvénymódosítási javaslat, amely a későbbiekben lehetőséget adna a polgároknak arra, hogy jogi segítséget kérjenek az igazságügyi szervektől, ha a bankok a megkésett törlesztés miatt eltulajdonítják tőlük letáblázott tulajdonukat. A jelenlegi törvénykeret ugyanis nem ad erre lehetőséget.
Az elfogadás előtt álló módosítás értelmében, ha kölcsönt felvett banki ügyfél megnyeri a lefoglalt jelzálog miatt indított pert, a bank köteles annyit fizetni neki, mint amennyire a letáblázott ingatlant előzőleg felbecsülte. A módosított jogszabály minden ügyfélre érvényes lesz, aki jelzálogba adta telkét, vagy földjét a banknak, valamint azokra is, akik ezek után tervezik a kölcsön felvételét.
A készülő módosításjavaslat értelmében a bankok a letáblázott ingatlan eladására csak akkor kapnának lehetőséget, ha jogerőre lép, viszont az első árverést fél évvel annak megállapítása után tarthatják meg. A hirdetést legalább harminc nappal az aukció megtartása előtt kell megjelentetni egy nagy példányszámú lapban, miközben a bankok kötelesek értesíteni az ügyfelet arról, hogy mekkora összeget kell kifizetnie, hogy ingatlanja ne kerüljön eladásra. Az árverésen a kezdő ár nem lehet alacsonyabb az ingatlan összegének 75 százalékánál. Ha az első aukció nem jár sikerrel, a következőn az ingatlan kezdőára a teljes érték 60 százaléka lesz, a bank pedig önmaga nem kínálhat fel összeget rá.
A kormány szerint a módosítás segítené a problematikus kreditek megoldására megfogalmazott stratégia megvalósítását, valamint nagyobb jogi védelmet nyújtana a banki ügyfeleknek is.
A pénzintézetek munkatársai azonban úgy vélik, hogy ezzel a módosítással elsősorban pont azokat a betéteseket fogják „veszélybe sodorni”, akik három hónapnál többet késnek a részletek törlesztésével.
A logika azonban azt diktálja, hogy az érintett ügyfeleknek sokat fog jelenteni a módosítás, hiszen esélyt ad arra, hogy védekezzenek a bankok ellen, amelyek a jelzálog eltulajdonításával kívánják leírni a tartozásokat. A törvény azonban visszamenőleg nem alkalmazható, csupán hatályba lépésének pillanatában jelent új jogi kereteket. Felvetődik tehát a kérdés: mi van azokkal a polgárokkal, akiktől a pénzintézetek már elvették az ingatlanjukat?
