A tavalyi berlini Nyugat-Balkán-értekezlet eredményeire alapoz az idei kétnapos bécsi konferencia, melyen ismét hat régióbeli állam vezetői vesznek részt, s melynek az egyik legfontosabb kérdését a közel-keleti és észak-afrikai bevándorlók problematikája jelenti. A regionális együttműködés lehetőségeivel, a vallási párbeszéddel és a szélsőségesség ellen vívott harccal is foglalkoznak majd a balkáni államok képviselői. Az Európai Bizottság tegnapi közleményében az állt, hogy az Európai Unió határozott támogatásáról fogja e két nap alatt biztosítani a nyugat-balkáni országokat. Várhatóan a gazdasági körülmények, a fiatalok képzése és az összeköttetés jobbá tétele is témaként merül majd fel az értekezleten, különösen a kormányfők párhuzamos találkozóin, melyeket ma tartanak.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője tegnap a sajtónak nyilatkozva azt mondta, hogy a régiónak megannyi kihívással kell napjainkban szembesülnie, a migrációk okozta nehézségektől biztonságpolitikai kérdéseken át egészen a gazdasági nehézségekig. Valamennyi gond sürgős megoldást vár – állapította meg. Az értekezlet nem csupán arra jó, hogy eszmecseréket folytassanak egymással a régió államainak vezetői, hanem arra is, hogy közös európai jövőképet vázoljanak fel, értékelte Mogherini, aki a kormányfők közötti megbeszéléseken vesz majd részt ma. Johannes Hahn uniós bővítési biztos az országok külügyminisztereivel a migránskérdést és egyéb biztonságpolitikai témaköröket tárgyal majd meg, de beruházásokról is szó lesz.
– A tavalyi berlini értekezlet óta rendkívüli eredményeket értünk el a meghatározott közös célok és a kapcsolatteremtés terén, most beazonosítottuk a régió meghatározó befektetési projektumait is, melyeket támogatni lehetne az Európai Unió előcsatlakozási kereteiből – jelentette ki a konferencia első napján a bővítési biztos.
Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke a gazdasági miniszterekkel fog tárgyalni az energetika és általában véve a gazdasági élet kihívásairól, az energetikai és közlekedési összeköttetések megteremtésének lehetőségeiről. Kifejtette, hogy az energiaunió nem ér véget az EU határain, s ezt az üzenetet Bécsben is közölni fogja.
KVÓTÁK ÉS TÁMOGATÁSOK
Aleksandar Vučić szerbiai kormányfő annak az elvárásának adott tegnap hangot, hogy a kétnapos tanácskozáson előrelépés születhet a menekültek kérdése és a régió integrációja tekintetében. Szerinte Angela Merkel német kancellár álláspontja kulcsszereppel bír majd az eredmények tekintetében. Szerbia Merkelhez fűzi reményeit, hiszen a legjelentősebb európai vezetőről van szó – értékelte a miniszterelnök a német Frankfurter Allgemeine Zeitung lapnak adott nyilatkozatában. A migránsokról szólva azt mondta, Szerbia nem pénzt vár az EU-tól, hanem egy páneurópai megállapodást, az EU keretein túl terjedő megegyezést a kérdés rendezése érdekében. Támogatásáról biztosította Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter ötpontos tervét, mely meghatározott befogadási kvótát ír elő az uniós tagállamoknak, és segítségnyújtást irányoz elő a nyugat-balkáni államoknak. Vučić aggodalommal beszélt a tél beálltáról, hiszen már most is folyamatosan növekszik az érkező migránsok száma, amióta Magyarország felemelte a határ menti falakat, s Szerbia területén így tovább tartózkodnak a nyugatra utazó bevándorlók.
FEJLESZTÉSI PROJEKTUMOK
Szerbia a bécsi konferencián három jelentős infrastrukturális projektumot is bemutat, melyek összértéke ötmilliárd euró körüli. Autóutakról és vasútvonalról van szó, a Niš–Pristina–Durrës- és Belgrád–Podgorica–Tirana-útról és a Belgrád–Podgorica–Shkodra–Tirana közötti sínek lefektetéséről. A Szerbiai Gazdasági Kamara további 26 projektumjavaslattal készült a találkozókra, melyeket a régió országainak kamaráival közösen dolgozott ki. Marko Čadež, a kamara elnöke arról számolt be, hogy a cégek közötti kapcsolatok és közös érdekérvényesítés erősítését célozták meg ezek a kezdeményezések, a kis- és középvállalkozások fejlesztését kívánják elősegíteni összehangoltabb munkával.
