II. Erzsébet brit uralkodó fia, aki egyszer még király is lehet, eddig ismeretlen arcát mutatta fel leendő „alattvalóinak”. A királyi sarj, aki a túlnyomórészt magyarok lakta Zalánpatakon már több házat is vett magának, többször is lelkesen nyilatkozott az ember és a környezet sajátos erdélyi viszonyáról, aminek szerinte Európa más tájain már nyoma sincs. Most azonban a BBC Radio 4-nek nyilatkozva ettől is tovább ment, kiderült a világ valaha létezett legnagyobb világbirodalmát felépítő uralkodócsalád tagja heves ellenzője a nagybirtokok uralta – gazdálkodásnak valóban aligha nevezhető – ipari mezőgazdaságnak. Úgy látszik a tiszta hegyi levegő és a környékbeli székelyek életmódja megfertőzte már egy kicsit a hercegi fenséget.
Károlyt láthattuk már a róla és miatta megörökített képeken székely kaszásokkal együtt a réten, igaz öltönyben, és nem kaszával a kezében, de Románia-szerte közkedvelt, gumikerekű parasztkocsin keménypados ülésen is utazott már a nemesi ülep. Származását és az angol arisztokrácia kényes szabályait azért Erdélyben sem tagadja meg a walesi herceg, Sepsiszentgyörgytől nem messze levő Zalánpatakra érve rendszerint gróf Kálnoky Tibor tulajdonában levő vendégházban száll meg. A gróf mégiscsak gróf, nem holmi paraszt...
No, de térjünk vissza mit is mondott Károly az említett interjúban, ettől fogva komolyra véve a szót, mert amit állított, azt tényleg érdemes megfontolni. A trónörökös szerint a társadalom évszázadokon át „a háttérbe szorítja a természetet és kizsákmányolja a környezetet”, „mindent elveszünk, de semmit nem adunk vissza”.
A Főtér.ro összefoglalója szerint az interjúban a herceg mesélt erdélyi birtokairól, ahol fenntartható gazdálkodás folyik, szerinte Erdély lehet a kulcsa a bolygó megmentésének.
„A biodiverzitást kellene a gazdálkodás középpontjába állítani, és meg kell őrizni a változatos környezetet az unokáknak is. Nem szabad úgy gondolni a természetre, ami tőlünk külön, valahol létezik, és amit mi használunk, kizsákmányolunk” – fogalmazott.
Károly herceg arról is szólt, hogy Erdélyben a gazdák ma is kézzel kaszálnak, egy vagy két tehenet tartanak, és lószekérrel szállítják a tejet. Ezeket az ősi életformákat meg kell őrizni, integrált szemléletet kell alkalmazni, a kisgazdálkodó munkája pedig létfontosságú az élelmiszer-biztonság fenntartása szempontjából, nem kellene hagyni, hogy mindent a nagyvállalatok állítsanak elő – válaszolt a herceg a műsorvezető felvetésére, miszerint nem fenntarthatók ezek a „régimódi” praktikák.
A gazdálkodás agrár-ökológiai megközelítése igenis fenntartható, ezért döntött úgy évekkel ezelőtt, hogy erdélyi birtokain ezt az irányt alkalmazza, és bebizonyosodott, hogy ezzel nagyon sok, a hosszú távú fennmaradásunkhoz szükséges dolog őrződik meg – szögezte le a herceg.
