2024. április 27., szombat

A közösségi élet központja

Látogatás a szórványközpontként négy község magyarságát felölelő kisoroszi tájházban
Talpai Sándor (Fotók: Madarász Tamás)

Talpai Sándor (Fotók: Madarász Tamás)

Különleges hangulat keríti hatalmába a látogatót, amikor belép a kisoroszi tájház kapuján, olyan varázslatos nyugalom, amelyet kizárólag a falusi környezet tud árasztani. Az idilli környezet hosszú évek munkájának és erőfeszítéseinek eredménye, akárcsak az az épületegyüttes, amely körülöleli a tájházat, a falubeli magyarság közösségi életének központját. A kisoroszi tájház ma már szórványközpontként is működik, négy község, Begaszentgyörgy, Magyarcsernye, Nagykikinda és Törökbecse magyarságát ölelve fel.

A tájház ma már szórványközpontként is működik, négy község magyarságát ölelve fel

A tájház ma már szórványközpontként is működik, négy község magyarságát ölelve fel

– Valamikor, több mint tíz évvel ezelőtt néhány ember itt, Kisoroszon eldöntötte, hogy szeretne alapítani egy olyan egyesületet, amely a későbbiekben, ha lehetősége nyílik rá, kialakít majd egy tájházat a faluban. Így jött létre a Torontál Magyar Oktatási, Művelődési és Ifjúsági Központ, amely már a megalapításának évében, tehát 2004-ben meg is vásárolt egy falusi házat, ahol létrehoztuk a tájházat, mégpedig olyan módon, hogy a falu polgárai a tájháznak adományozták azokat a bútoraikat és egyéb berendezési tárgyaikat, amelyek a tájházban helyet kaptak – magyarázta lapunknak nyilatkozva Talpai Sándor, a Torontál Magyar Oktatási, Művelődési és Ifjúsági Központ elnöke, aki elmondta, emellett az egyesület vezetőjeként komoly elképzelései voltak arra vonatkozóan is, hogy az akkor még egyhektáros területen egy ún. kézműves falut alakítsanak ki. – Az idő múlásával még inkább körvonalazódtak ezek az elképzelések, majd három évvel később el is készíttettük a hét épületet felölelő főtervet, amelyeknek legnagyobb részét mára már sikerült is megvalósítanunk. Ennek köszönhetően ma már van nagytermünk, oktatótermünk, konyhánk, nyitott étkezőnk, vizesblokkunk, kézműves műhelyeink, sőt, tavunk is, amelynek közepén egy impozáns pavilon áll. Négy-öt évvel ezelőtt sikerült megvásárolnunk a tájház melletti házat is, amit két évvel ezelőtt fel is újítottunk. Ebben a házban két vendégszobát alakítottunk ki, egy háromágyasat és egy négyágyasat, valamint egy konyha is helyet kapott, így egy olyan falusi szálláshelyet is sikerült létrehoznunk, amely bármikor az ide érkező vendégek rendelkezésére tud állni. Úgy gondolom, hogy ezeknek a beruházásoknak köszönhetően lassan eljutunk addig a pontig, amitől kezdve az egyesület akár önfenntartóvá is válhat, ami azért számít nagyon nagy dolognak, mert a ma már kéthektáros területen elhelyezkedő épületeknek a fenntartása és a terület karbantartása havi szinten több tízezer dináros költségekkel jár – hangsúlyozta Talpai Sándor, aki elmondta, a tájház ma már szórványközpontként is működik, amely négy község, Begaszentgyörgy, Magyarcsernye, Nagykikinda és Törökbecse magyarságát öleli fel. A központhoz mintegy negyven civil szervezet tartozik, és azokban az időszakokban, amikor kiírják a különféle pályázatokat, a központ igyekszik segíti a szervezeteket abban, hogy sikeresen tudjanak pályázni a projektumaik megvalósításához szükséges támogatásokra.

Az idilli környezet hosszú évek munkájának és erőfeszítéseinek eredménye

Az idilli környezet hosszú évek munkájának és erőfeszítéseinek eredménye

A pályázati támogatások a Torontál Magyar Oktatási, Művelődési és Ifjúsági Központ életében is meghatározó szereppel bírnak, hiszen a tájház fejlesztésével kapcsolatos beruházásaik túlnyomó többségét is ilyen módon sikerült megvalósítaniuk, illetve a különféle hagyományos rendezvényeiket is pályázati támogatások révén tudják évről évre megszervezni. Az egyik legfontosabb rendezvényünk, amely a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű rendezvénye, a Kisoroszi Népművészeti Tábor, amelyet július utolsó hetében immár tizenötödik alkalommal szervezünk meg. Ebben a táborban, annak ellenére, hogy a magyarság száma folyamatosan csökken a térségben, évről évre mind több és több gyermek vesz részt, aminek köszönhetően a rendezvénynek ma már évente mintegy száz-százhúsz résztvevője van. Emellett különböző gasztronómiai rendezvényeink is vannak, ilyen a közvetlenül a tábor után megrendezendő Gulyásfőző Fesztivál, a szeptember közepére tervezett Gombócfőző Fesztivál, valamint a szintén nagy népszerűségnek örvendő Lekvárfőző Fesztivál is. Nagyon büszkék vagyunk az adventi közös gyertyagyújtásokra is, amelyek keretében különféle művelődési programok kíséretében minden vasárnap közösen gyújtjuk meg az adventi gyertyát, amely programon a tájház udvarában minden egyes alkalommal közel kétszáz-kétszázöten személy vesz részt – magyarázta az egyesület vezetője, aki kifejtette, véleménye szerint azokra a közösségekre, amelyek fogyóban vannak, általában az a jellemző, hogy minél kevesebben vannak, annál összetartóbbak, ami a kisoroszi magyarság esetében is elmondható. – Kisoroszon sajnos nem rózsás a helyzet. Ahogy térségünk más részeiről, úgy innen is mind nagyobb számban költöznek el a fiatalok, aminek következményeként a falu lakossága mind inkább elöregszik, és ezáltal mind nehezebbé válik az, hogy megőrizzük a hagyományainkat, a kultúránkat, sőt, az iskolánkat is. Minden évben meg kell küzdenünk azért, hogy megtartsuk a magyar tagozatot, amit eddig négy-öt tanulóval is sikerült minden évben megnyitnunk. Most azonban még aggasztóbb a helyzet, hiszen őszre mindössze három magyar diák indul első osztályba Kisoroszon. Ennek ellenére minden erőnkkel küzdeni fogunk azért, hogy három diákkal is megnyílhasson az első osztály – szögezte le Talpai Sándor, hozzátéve, a gyermekek számának csökkenése a kulturális életre is rányomja a bélyegét, hiszen ha egy-egy osztályban mindössze három, négy vagy akár öt diák van, akkor az igencsak korlátozza a lehetőségeiket, hiszen nagyon nehéz például néptánccsoportot működtetni, de a drámacsoport működtetése sem tekinthető egyszerű feladatnak. – Úgy gondolom, hogy nagyon komolyan kell dolgoznunk azon, nemcsak nekünk, hanem a magasabb szintű döntéshozatali szerveknek is, hogy pénzkereseti lehetőséget teremtsünk a falun élő fiatalok számára, hiszen ha erre nem fordítunk kellő figyelmet, akkor előbb-utóbb oda jutunk, hogy a tájházunk fejlesztésével kapcsolatos terveink között már nem a tizenhat szobás, háromszáz férőhelyes konferenciaterem létrehozásának kell szerepelnie, amit jelenleg tervezünk, hanem sokkal inkább egy idősek otthona kialakításának. Mi magunk is arra törekszünk, hogy minél több fiatalnak tudjunk munkát adni, ezáltal is megkísérelve itt maradásra ösztönözni őket – fogalmazott Talpai Sándor, a Torontál Magyar Oktatási, Művelődési és Ifjúsági Központ elnöke.