A médiában sorra jelennek meg a hírek, melyek szerint a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) évekig lehallgatta Németország vezető politikusait. Már tavaly kiszivárgott, hogy az amerikai kémszervezet rendszeresen „figyelte” Gerhard Schröder korábbi, és Angela Merkel jelenlegi német kancellár telefonbeszélgetéseit.
A WikiLeaks internetes portálon közzétett dokumentumokból a héten az is kiderült, hogy az elektronikus hírszerzésre szakosodott NSA nem kímélte Frank-Walter Steinmeier külügyminisztert sem: titokban az ő telefonbeszélgetésit is rögzítette. Berlin magyarázatot vár Washingtontól ezekre a hírekre, mert „teljességgel elfogadhatatlannak” tartja a partnerek egymás ellen irányuló kémkedését.
A WikiLeaks legújabb dokumentumai arra utalnak, hogy az NSA nemcsak Steinmeiert hallgatta le évekig, hanem a német külügyminisztérium több telefonját is. A portálra hivatkozva a média korábban arról is beszámolt, hogy a kémszervezet évtizedekig szemmel tartotta a berlini kancellári hivatal tevékenységét, és évekig titokban ellenőrizte jó néhány minisztérium telefonjait.
A megfigyelési botrány 2013-ban robbant ki, amikor Edward Snowden NSA-alkalmazott külföldre szökött, és kitálalt. Sokkoló információiból kiderült: az Egyesült Államok eddig talán soha nem tapasztalt mértékű globális kémtevékenységet folytat kormányok, vezető politikusok, nagyvállalatok és (terroristagyanúsnak gondolt) személyek ellen. Az is egyértelművé vált, hogy a titkos akciókban a legfontosabb szövetségeseit sem kíméli. Lehallgat (mobil)telefonokat, belenéz internetes levelezésekbe, és a virtuális világban folytatott egyéb kommunikációt is figyeli.
Az idén májusban pedig az derült ki, hogy az NSA sok esetben nem egyedül dolgozott. Egyik segítője a német külföldi hírszerző szolgálat (BND) volt. Közös akciójuk kezdetben gyanúsnak vélt személyek ellen irányult, de a BND (amerikai megbízásból) idővel kiterjesztette az érdeklődését európai politikusokra, kormányzati tisztségviselőkre, intézményekre és cégekre.
A hír óriási felháborodást keltett a közvéleményben. Az uniós társszolgálatoknál szintén nagy a zúgolódás amiatt, hogy az amerikai hírszerzők bármihez korlátlanul hozzáférnek Németországban, és azt tesznek ott, amit csak akarnak. A botrányba belekeveredett a Merkel felügyelte kancellária is, mivel az intézmény hatáskörébe tartozik a német kémszervezetek felügyelete. Berlinben nyomozás indult. Az illetékesek azt vizsgálják, hogy a BND megszegte-e a törvényt, ami nem kizárt, mivel a média szerint a titkosszolgálat adatbázisából kémkedésről szóló feljegyzéseket töröltek.
Egy parlament vizsgálóbizottság közben kiderítette: az USA és Németország 2002-ben egyetértési nyilatkozatot fogadott el, amely engedélyezte az EU-intézmények lehallgatását. A történet érdekessége, hogy a dokumentumot – német részről – a kancellári hivatal akkori vezetője, Frank-Walter Steinmeier írta alá, aki azóta külügyminiszterré avanzsált, s őt sem kímélték a lehallgatók.
