Még mindig a DB5-ös országok közé tartozik Szerbia az üzleti tevékenység kockázatossága tekintetében, a mostani periódus a Nyugat-Balkán legkevésbé stabil időszaka a 21. században – olvasható a Dan and Bradstreet (DB) gazdasági elemzéseket végző nemzetközi cég júliusra vonatkozó kimutatásában.
Mint kiderült, Szerbiában és Montenegróban folyamatosan gyengül az egyensúly, Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában és Koszovóban pedig komoly politikai válság uralkodik.
A kimutatás elkészítéséhez 132 ország gazdasági állapotát vetette össze a DB, az eredmények alapján Szerbia Görögországgal, Ciprussal, Grúziával, Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal „játszik” egy csapatban.
A környéken egyébként Szlovénia, Horvátország, Bulgária, Románia, Albánia, Magyarország és Macedónia teljesített jobban Szerbiánál.
Mint ismeretes, a Dan and Bradstreet osztályzatai arra mutatnak rá, hogy mennyire kockázatos egy adott országban üzleti tevékenységet folytatni, valamint utal az ottani gazdaság fizetőképességére és egy lehetséges ottani beruházás rentabilitására.
A DB elemzői kifejtették, hogy Macedóniában komoly tüntetések folynak, Koszovó pedig politikailag képlékeny. A szakértők arról is említést tettek, hogy a gazdasági kockázat tovább növekedett az EU és Oroszország közötti embargóval. E fonalat tovább fűzve jegyzik meg, hogy az Unió jelenleg olyan gazdasági helyzetben van, hogy nem tud teljes erővel a balkáni régió segítségére lenni. Ez kapóra jön Oroszországnak politikai és gazdasági pozíciójának megerősítésében ezen a térségen.
Az elemzés szerint a szerb gazdaságra érezhető negatív hatást gyakorolhat a görög válság, ha Görögország úgy dönt, hogy elhagyja az eurózónát. A két ország komoly kereskedelmi kapcsolatot ápolt, sőt csaknem 250 görög cég működik Szerbiában, arról nem is beszélve, hogy a görög bankok is jelentős számban képviseltetik magukat az országban. Ha a déli állam úgy dönt, hogy nem használja tovább az európai valutát, az kisebb-nagyobb fennakadásokat okozhat a két ország áruforgalmában, ezenkívül a görög tőke Szerbiában való benntartását is veszélyeztetheti.
Ez a forgatókönyv más államoknak is fejtörést okozhat olyan országok számára, amelyek Szerbia jelentősebb gazdasági partnerei közé tartoznak, tehát az is elképzelhető, hogy az országnak további pénzügyi gondokkal is szembe kell néznie.
A legégetőbb belső probléma az elemzők szerint a szerbiai szürkegazdaság, amely az ország bruttó hazai termékének (GDP-nek) a harminc százalékát teszi ki. Mint az elemzésben olvasható, a kormány már megtette az illegális gazdasági tevékenység felszámolására vonatkozó első lépéseket, de a folyamat igen lassú, elsősorban az állami szervekben és hivatalokban elharapódzott korrupció miatt.
