Az elemzők úgy vélik, hogy az állam vezetőségének a nagy közvállalatok magánosításából befolyó összegeket elsősorban a felhalmozott államadósság kifizetésére kellene fordítani, és arra figyelmeztetnek, hogy a bér- és nyugdíjemelés csupán rövid távon fenntartható lépés, és pillanatnyilag nincs gazdasági megalapozottsága – derül ki abból az elemzésből, amelyben a fővárosi sajtó a gazdasági szakértők véleményét kérte ki a Szerbiai Telekom közvállalat privatizálása kapcsán.
Vladimir Krulj egyetemi tanár, európai integrációs tanácsadó megjegyezte, hogy az állam már megtett minden előkészületi lépést, és csak részben múlhat rajta a folyamat sikeressége.
– Persze jelentkező is kell a cég megvásárlására, és attól is függ a tranzakció végkimenetele, hogy a potenciális vásárló vagy stratégiai partner milyen lehetőségeket kínál, valamint, hogy az állam mennyire flexibilis az ajánlatok elbírálása során. Kérdéses, hogy az államvezetés elfogadja-e majd az árajánlatokat, annak ellenére, hogy jelenleg úgy tűnik, kedvezőbb árat is kínálhatnak érte a felek, mint legutóbb – magyarázta a szakember, aki arra is emlékeztetett, hogy az előző kormány 2,2 milliárd euróért próbálta eladni a teljes céget. Most az államvezetés a közvállalat részvénycsomagjának kicsivel több mint a felét kínálja eladásra.
Krulj arra is rámutatott, hogy a befolyó pénzt az államnak nem lenne szabad közfogyasztási célokra költenie.
– A Telekom eladásából származó haszon egy részét a meglévő kölcsönök megtérítésére kell költeni, a másik részét pedig olyan projektumok megvalósítására, amelyek szavatolnák a gazdasági növekedést. Csakis ezek után jöhetne szóba a bérek és nyugdíjak esetleges növelése, mert ha az előbbi mellett döntene a kormány, akkor kis időn belül újból a csökkentésről kellene értesítenie a polgárokat – fejezte be Krulj.
A LAKOSSÁG MEG SEM ÉRZI
Ljubomir Madžar, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának tanára szerint is be kéne fektetni az eladásból származó bevételt.
– Az EU-s átlag értelmében az országnak a bruttó hazai termék négy százalékát kellene nagyszabású beruházásokba fektetnie. Szerbiában ez az arány mindössze két százalék. Persze az adásvételből származó hasznot sem fogja teljes mértékben kihasználni az állam, hiszen rossz a szervezettsége, minden projektum lassan halad, olyan gondokba ütközik, amelyeket kellő figyelemmel egyszerűen ki lehetne kerülni – hangsúlyozta a szakember, aki szerint katasztrofális következményekkel járna, ha az állam a juttatások növelésére fordítaná a bevételt.
– Az ország adóssága akkora, hogy évekig kellene ilyen kedvező eredményeket produkálnia, mint amilyeneket elért az utóbbi néhány hónapban. Félő azonban, hogy azután is komolytalanság lenne az emelés – ecsetelte.
Madžar arról is szólt, hogy a Telekom eladásával kapcsolatban megoszlanak a szakértői vélemények, viszont egyben mindenki egyetért: a tranzakciót a polgárok meg sem fogják érezni.
– Komoly érveket és ellenérveket hoznak fel a téma kapcsán. Én az eladás ötletét támogatom. Minél kevesebb vállalat van az állam kezében, annál jobb, hiszen elkerülhetővé válhat, hogy a hatalom saját kénye-kedve szerint fölözze le a cégekben megvalósított hasznot, vagy olyan „szakértőket” rakjon vezető pozícióba, akik végül tönkreteszik a vállalatokat – fejezte be az egyetemi tanár.
A MAGÁNSZEKTORBAN KÖTELEZŐ A FEJLŐDÉS
Predrag Ćulibrk, a Telekom vezérigazgatója a Biznis c. üzleti magazinnak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy a magánosítás előkészületeivel eddig minden a legnagyobb rendben van, de azt is bevallotta, hogy az eladás jelen pillanatban „filozófiai kérdés”.
– Sok minden függ az árajánlatoktól is, amelyeket részben az idevágó folyamatok határoznak majd meg, viszont mindenféleképpen befolyásoló tényező lesz, amikor a kormánynak döntenie kell a cég sorsáról. Kecsegtető viszont az, hogy a legújabb multimediális lehetőségeket nyújtó szolgáltatók terjedésével a klasszikus telekommunikációs cégeknek is keményebb feltételekhez kell igazodniuk a piacon. Ma a vezetékes és mobilcsomagok mellett televíziós és internetes szolgáltatásokkal is elő kell rukkolni ahhoz, hogy egy vállalat hasznot termeljen. A Telekom is idejében megérezte a változások szelét, így ma gond nélkül nyújt mindenféle kommunikációs szolgáltatást.
Ćulibrk okosnak tartja a kormány azon döntését, hogy átadja a többségi Telekom tulajdonjogát.
– Azokban a fejlett országokban is, amelyekben a felgyorsult versenyfeltételek szavatolják az állandó fejlődést, magánkezekben vannak az ilyen cégek. Arra azonban nem adhatok választ, hogy mi történhet a jövőben, legyen szó arról, hogy továbbra is az állam kezében marad a cég, vagy valaki átveszi a vezetést – fejezte be a vezérigazgató.
